Szállodaipar: lemaradtunk

Dübörög régiónk szállodaipara, a kedvező széljárás azonban Magyarországot, úgy tűnik, elkerüli. Tavaly a kelet-közép-európai hotelek egy szobára jutó árbevétele (RevPAR) nőtt a legdinamikusabban, átlagosan 6,9 százalékkal – derül ki a Deloitte legfrissebb HotelBenchmark-felméréséből. Annak ellenére, hogy a 2006-os évhez képest 2007 nem bővelkedett kiemelkedő turistaforgalmat generáló nemzetközi kulturális és sporteseményekben, a kontinens öszszesített értéke 6,6 százalékos bővülést jelez, ez így elérte az egy szobára jutó 85 eurós bevételt. Magyarországon az év első 11 hónapjában ugyanakkor az egy szállodai szobára jutó bevétel mindössze 58 euró volt, ez mindössze 1 euróval haladja meg az egy évvel korábbit.

A térség legdrágább helye Moszkva, ahol 2007-ben átlagosan 267 eurót kértek szobánként. A második helyen Genf szerepel 260 euróval, London 191 eurós szobaárral a harmadik helyezést szerezte meg a Deloitte európai ranglistáján. A cég felmérése szerint Varsóban regisztrálták a legnagyobb, 13,4 százalékos szobánkénti forgalombővülést Európában, ami a kedvező gazdasági klímának, valamint a sűrűbb repülőgépjáratoknak köszönhető.

Voltak persze olyan városok is, ahol kedvezőtlenebbül alakult az elmúlt év: Tallinn és Prága szobánkénti árbevétele 7,8, illetve 2,5 százalékkal csökkent a 2006-os adatokhoz képest. Míg a balti fővárosban az Oroszországgal való feszült politikai viszonyt és a kevesebb finn vendéget nevezték meg okként, addig Prágánál a túlkínálat s a cseh korona magas árfolyama jelentett problémát a szállodáknak. Az észak-európai hoteleknek kifejezetten jól alakult a Deloitte felmérése szerint az elmúlt év. Elsősorban Izlandon örülhettek a szállodai vendéglátók, ahol az állami kézben lévő légitársaság sűrített járatai is kedvező hatást gyakoroltak az idegenforgalomra. Szinte kizárólag az átlagos árszínvonalú szállodáknak tudható be Nagy-Britanniában a 6,4 százalékos szobánkénti forgalombővülés. Annak ellenére, hogy a font egész évben tartotta az árfolyamát a dollárral szemben – amely így az amerikai vendégek csökkenését eredményezte –, az erős euró több turistát vonzott Európa többi országából.

Nyugat-Európa szállodáinál a kontinensátlaghoz közeli, 6,3 százalékos szobánkénti árbevétel-növekedést tapasztaltak 2007-ben. Kiemelkedő teljesítményt a francia fővárosi hotelek értek el, a bővülés 10,5 százalékos volt 2006-hoz képest. Németországban a 2006-os labdarúgó-világbajnokság után – amely akkor jelentősen megdobta az adatokat – 1,2 százalékra lassult az emelkedés. Dél-Európában Isztambulban volt a legnagyobb (11,6 százalékos) bevételnövekedés. A mediterrán térségben a tel-avivi (19,8 százalék), valamint jeruzsálemi hotelek (11,6 százalékos) RevPAR-adatainak emelkedése figyelemre méltó, habár a magasan tartott sékelárfolyam és az olajár miatt kevesebb vendég érkezett az erre érzékeny országokból, így például az Egyesült Államokból.

Spanyolországban valamivel szolidabb, 7,5 százalékos növekedést könyvelhettek el a szállodások, elsősorban a kevesebb német és holland látogató miatt. A portugál fővárosban, Lisszabonban működő hotelek szobánkénti bevétele kiemelkedően, 17,1 százalékkal, 103 euróra emelkedett 2007-ben. A város ugyanis számos konferenciának, rendezvénynek, köztük a májusi, 40 ezer látogatót vonzó nemzetközi gasztronómiai kiállításnak adott helyet.

Magyarország minden tekintetben számottevően lemarad az európai élmezőnytől. A Magyar Szállodaszövetségtől kapott (szintén a HotelBenchmark-adatgyűjtésből származó) adatok szerint 2007 első 11 hónapjában a budapesti szállodák foglaltsága 68,2 százalék, az átlagos bruttó szobaárbevétel 85 euró, az egy szobára jutó bruttó bevétel 58 euró volt. A foglaltság árnyalatnyival a 2006-os 69,6 százalék alatt maradt tavaly. Az áradatok pedig alig érezhetően emelkedtek az egy évvel korábbi 82, illetve 57 euró után. VG

Az árakat illetően pedig látni kell, hogy Budapestnek egyelőre közel sem olyan a vonzereje, mint akár csak az említett két városé. Komoly problémát jelent a nagy befogadóképességű, azaz legalább ötezer fős konferencia-központ hiánya.

Szükség lenne nemzetközi érdeklődést kiváltó rendezvényekre s persze rendezettebb városképre.

Az árakkal elmozdulni akkor lehet, ha van érdeklődés, események, rendezvények, amelyek Budapestre hozzák a vendégeket.

Az árakat illetően pedig látni kell, hogy Budapestnek egyelőre közel sem olyan a vonzereje, mint akár csak az említett két városé. Komoly problémát jelent a nagy befogadóképességű, azaz legalább ötezer fős konferencia-központ hiánya.

Szükség lenne nemzetközi érdeklődést kiváltó rendezvényekre s persze rendezettebb városképre.

Az árakkal elmozdulni akkor lehet, ha van érdeklődés, események, rendezvények, amelyek Budapestre hozzák a vendégeket. Az útkeresés éve volt 2007 a hazai szállodaipar számára A magyarországi szállodaipart tavaly a bizonytalanság, a megtorpanás és a folyamatos útkeresés jellemezte – értékelte a folyamatokat Németh Richárd, a Horwath HTL Hungary & Russia igazgatója.

A 2004-től 2006 első feléig jellemző, döntően a fapados repülőjáratok hajtotta növekedés után a szabadidős turizmus stagnálása, illetve rendkívül lassú fejlődése volt tapasztalható 2007-ben. Jelentősebb attrakciófejlesztések nem indultak el a fővárosban, amelyek e szegmens bővülését ígérték, illetve segítették volna.

Az üzleti turizmus ugyanakkor folyamatosan jó adatokat produkál elsősorban a fővárosi magasabb kategóriájú szállodákban, illetve a főváros 100-120 kilométeres körzetében található szállodákban. Ez utóbbi mind az egyéni üzleti utazók, mind a csoportos, konferenciákra, céges rendezvényekre érkezőkre vonatkozóan megállapítható. E két hatás a kínálat folyamatos bővülésének következtében eredményezte összességében a bevételek, illetve a foglaltság szinten maradását, bizonyos kategóriákban enyhe, illetve néhány szektorban azok jelentősebb csökkenését.-->