Életre kelt a szabad kikötő
A Mahart-Szabadkikötő Zrt. tulajdonában van a 153 hektáros földterület, míg az azt üzemeltetető a Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt.-t (BSZL) két éve privatizáltak. A társaságot az új tulajdonosi csoport, a Multicont Terminál Szolgáltató Kft.–Erdért Zrt. konzorciuma 2006 augusztusában vette át.
Amint Szabó Zsolt, a BSZL vezérigazgatója lapunknak elmondta, a privatizációs szerződésben a tulajdonos vállalta, hogy egy évtized alatt 13 milliárd forintot fektet be. Ennél azonban sokkal több pénzt szánnak a kikötőre. A saját beruházási összeg már elérte a négymilliárd forintot, ehhez járult hozzá az uniós támogatás. A kettő azért nem választható szét élesen, mert az uniós pályázatok egyik feltétele az volt, hogy az üzemeltető egészítse ki az elnyert pénzt. Az új tulajdonosnak ugyanakkor komoly technológiai beruházásokat kell végrehajtania, ha versenyben kíván maradni nemzetközi logisztikai téren.
Azért fordítunk a vállaltnál sokkal többet és sokkal hamarabb a kikötőre, mert a fejlesztések növelik árbevételünket – magyarázza Szabó Zsolt. Így például február elsején helyezték üzembe az elmúlt öt évtized első új raktárépületét. Ezt az évente több mint 33 milliárd eurós árbevételű nemzetközi acélipari csoport, az Arcelor bérelte ki hosszú távra. A tízezer négyzetméteres ipari csarnok a csoport regionális elosztóbázisaként működik. A fentiek azt mutatják, hogy végre megindult az élet a korábban valósággal hibernált kikötőben.
Az igaz, hogy az üzemeltetetői jogot 2005-ben 75 évre megkapta a BSZL Zrt., ám akkor már évek óta megváltásként várta a privatizációt a társaság. A privatizációs stratégiának megfelelően többször átalakult cég – éppen a privatizációra való hivatkozással – 2002-től ugyanis nem köthetett tárgyéven túli szerződéseket. Ezzel aztán vége is lett a jövőképnek, mert a világ minden táján hosszú távú, akár több évtizedre szóló bérleti megállapodások alapján működnek a kikötők. Így természetesen az üzleti eredmény is folyamatosan csökkent. Csepel amiatt is lemaradt a logisztikai versenyben, hogy – sokéves kérelmezés ellenére – csupán 2005 márciusában nyerte el az országos közforgalmi kikötő (okk-) besorolást, míg a kisforgalmú győr-gönyűi és bajai kikötő az okk-minősítés révén tíz év alatt folyó áron körülbelül tízmilliárd forint költségvetési támogatásban részesült.
A BSZL privatizációs szerződésében a kikötő területének, infrastruktúrájának, valamint épületeinek és raktárainak üzemeltetési és haszonélvezeti jogát kapta meg, a befektetői csoporthoz kerültek a kikötői daruk, az emelőgépek és berendezések, valamint a kikötői leányvállalatok üzletrészei. Az Agroterminál Kft.-t és a Gabonatárház Kft.-t az utóbbi nevén összevonta a BSZL és a Gabonatárház végzi az okk-státus által megkövetelt tevékenységeket, az uszályok ki- és berakodását, valamint az ömlesztett áruk kezelését.
Az egyik a legkorszerűbb magyarországi kikötői terminált üzemeltető Ferroport Fedett Átrakó és Raktározó Kft., amelynek fele a regensburgi Preymesser Beteiligungs GmbH tulajdonában volt, és a BSZL-től már 2006-ban megvásárolta a cég másik felét. Az évente 500–700 ezer tonna árut megmozgató társaság ugyanakkor versenytársa is a BSZL-nek, hiszen az eredetileg acéláru-átrakásra és -raktározásra létrehozott vállalat néhány éve importált szóját és árpát és a magyar export részeként szemes terményeket, búzát, kukoricát, továbbá olajos magvakat is kezel.
A negyedik kikötői leányvállalat, a Mahart Container Center Kft. (MCC) korábban ötven százalékig a Multicont Terminál Szolgáltató Kft. tulajdonában volt, és a cég a privatizációt követően szintén megvette a fennmaradó ötven százalékot. Egy hoszszú távú szerződés értelmében 2080-ig az MCC végzi a konténerkezelést. Az MCC-vel a fejlesztésről kötött megállapodás alapján az elmúlt évben már létrehoztak egy 15 ezer négyzetméteres konténerterminált. Júliusra pedig elkészül egy épülőben lévő 15 ezer négyzetméteres logisztikai csarnok is.
