Igazolás nélkül nincs fizetség

Nem lesz egyszerű a közbeszerzésekben részt vevő vállalkozások élete a következő hónapokban, szombaton, március 1-jén ugyanis hatályba lép az az adójogszabály, amely szerint nagyobb összegű kifizetésre csak nullás adóigazolás bemutatása esetén kerülhet sor. Vagyis: egy hónapra vetített, nettó módon számított, százezer forintot meghaladó kifizetés teljesítésére csak akkor van mód, ha a kifizetés jogosultjának egy 15 napnál nem régebbi igazolása van arról, hogy sem az adó-, sem a vámhatóságnál nincs semmilyen tartozása. Amennyiben a törvényi limitet több kifizetés során érik el a felek, az igazolást annál a kifizetésnél kell bemutatni, amelynél az adott havi összeg túllépi a százezer forintot.

Az új szabály valamennyi, március 1-jétől történő kifizetésre vonatkozik, akár korábban kötött, akár ezután kötendő szerződés alapján jár az összeg. Minderről a kifizetést teljesítő vállalkozás köteles értesíteni az alvállalkozókat, ennek elmulasztása esetén az adóhatóság a kifizetés 20 százalékára rúgó mulasztási bírságot róhat ki rá. Szintén a kifizetőre hárít komoly felelősséget az a passzus, amely szerint a vállalkozó köztartozás esetén – vagyis amenynyiben az igazolás nem „nulla” összegű adósságot mutat – a tartozás mértékének megfelelő részt köteles visszatartani az összeg átutalásakor. Ha mégis fizet, egyetemleges felelősséget von magára, igaz, csak a köztartozás erejéig. Jobb tehát, ha kivárja, amíg az adóhatóság lefoglalja az alvállalkozóval szembeni követelését, ezután ugyanis a kifizetést teljesítő vállalkozás mentesül az egyetemleges felelősség alól.

Az új szabály a közbeszerzéshez kapcsolódó valamennyi vállalkozásra vonatkozik, vagyis a közbeszerzési pályázat nyertese mellett a közbeszerzési törvény, sőt, a polgári jog szerinti alvállalkozókra is. A törvény szerint az új felelősségi szabály érvényesül a közbeszerzések közvetlen megvalósításához kapcsolódóan megkötött valamennyi szerződés esetén, azzal a kivétellel, hogy az ajánlatkérőt nem terheli visszatartási kötelezettség az ajánlati vagy a teljesítési biztosítékra, valamint az ajánlatkérőnek nem keletkezik egyetemleges felelőssége. Ezen túl azonban a láncban sokadik helyen lévő alvállalkozónak is csak az igazolás bemutatása esetén szabad fizetni, a cégek tehát jobban teszik, ha minél hamarabb utánanéznek: adott tevékenységük nem egy közbeszerzés megvalósításához kapcsolódik-e. A láncolat vége felé ez ugyanis korántsem magától értetődő.

Az nem vitás, hogy az új rendelkezések komoly adminisztrációs tehernövekedést okoznak a közbeszerzésekben részt vevő vállalkozásoknak, és egyes vélemények szerint a folyamatos „igazolási kényszer” akár a napi működés gátjává is válhat. Több százezer forint feletti kifizetés esetén ugyanis több igazolásra van szükség, vagyis a cégek egy része kénytelen lesz naponta jó néhány igazolási kérelmet benyújtani az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalhoz. Főleg, hogy az igazolás csak 15 napig érvényes, tehát ha a kifizetés csúszik, jöhet az újabb kérelem. Mindez akár a körbetartozások csökkenésének irányába is hathatna, ám mivel a procedúra az alvállalkozóra hárul, valószínűleg csak további feszültséget okoz a cégek közötti viszonyokban. Az APEH-nél mindenesetre bizakodók: állításuk szerint az igazolások kiállításában nem lesz fennakadás. KR

A kérelmen szerepeljen az adózó neve, székhelye/címe és adóazonosító száma

A kérelem papíron, a K1 jelű nyomtatványon kérhető

A kérelem elektronikus úton is beszerezhető, a 08UK11-es nyomtatványon

Az igazolás igénylése illetékmentes

Az ügyintézés határideje nyolc nap

Az adóhivatal keresi meg a vámhatóságot, ez utóbbitól nem kell külön igazolás

A kérelmen szerepeljen az adózó neve, székhelye/címe és adóazonosító száma

A kérelem papíron, a K1 jelű nyomtatványon kérhető

A kérelem elektronikus úton is beszerezhető, a 08UK11-es nyomtatványon

Az igazolás igénylése illetékmentes

Az ügyintézés határideje nyolc nap

Az adóhivatal keresi meg a vámhatóságot, ez utóbbitól nem kell külön igazolás-->