Magyarországon a tulajdonosok az uniós csatlakozás óta mintegy hatezer hektár ültetvényt számoltak fel, így a szőlőterület 85 ezer hektárra csökkent. Az egyes tagállamok a támogatott kivágásokat a következő években leghamarabb akkor állíthatják le, ha az igények meghaladják a teljes ültetvénynagyság nyolc százalékát. (Egy-egy évben pedig a megszüntetni kívánt terület nem haladhatja meg a hat százalékot.) A nyolcszázalékos mérték ugyanakkor végeredményben azt jelentené, hogy a kétségkívül vonzó EU-pénzek következtében a hazai ültetvényterület akár 6,8 ezer hektárral is zsugorodhat 2010-ig.
Számos szakértő szerint a kivágási támogatások kifejezetten hátrányosak Magyarországra nézve, mivel nálunk nincsenek borfeleslegek (sőt ma „relatív hiánnyal” kell szembenézni). Az uniós reform célja viszont éppen az lenne, hogy a bortöbbletek EU-szinten csökkenjenek, így az ültetvényeket inkább a készletre termelő országokban kellene felszámolni. A nagy hozamú területeket azonban a tulajdonosok nyilvánvalóan nem kívánják megszüntetni, így a támogatások a feleslegeket előállító tagállamokban is főként a gyengébb termőképességű ültetvények kivágását ösztönözhetik.
A területcsökkentésről szóló reformszabályozás várhatóan a nyáron lép hatályba, az idei igényeket pedig szeptember 15-ig kell benyújtaniuk a piaci szereplőknek. Urbán András hozzátette: a kivágási támogatások alapvetően minden hazai borvidéket érinthetik, de kisebb hatásuk lehet azokon a területeken (például Villányban, Egerben Tokajban), ahol a borok iránti kereslet nagyobb. A kunsági vagy a mátrai borvidéken viszont az EU-pénzek már jelentősen zsugoríthatják a termőterületet – állapította meg. VG
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.