Nő a világon a GMO-vetésterület

Jelentős mértékben, 12 százalékkal nőtt a génmódosított (GMO) növények vetésterülete 2007-ben – derül ki a Biotechnológiai Alkalmazások Nemzetközi Szolgálatának (ISAAA) összesítéseiből. A bővüléssel a GMO-terület tavaly meghaladta a 114 millió hektárt. A legnagyobb felületen szóját, takarmánykukoricát, gyapotot és repcét vetettek. A GMO-termelésben továbbra is az Egyesült Államok, Argentína és Brazília jár az élen, és e három ország adja a teljes terület 80 százalékát. Az ISAAA ugyanakkor megállapítja, hogy tavaly a legnagyobb mértékben Indiában nőtt a vetésterület, elérve a 6,2 millió hektárt. A génmódosított növények közül a növényvédőszerekkel szemben ellenálló fajták a legnépszerűbbek, majd a rovarrezisztens és a mindkét előbbi tulajdonságot hordozó típusok következnek.

Az Unió továbbra sem számít jelentős GMO-termelőnek, bár a terület az elmúlt évben 77 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A 110 ezer hektáros összfelület azonban így sem képvisel meghatározó nagyságrendet. Az EU-ban eddig nyolc tagállam – Spanyolország, Franciaország, Portugália, Németország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Románia – engedélyezte a génmódosított növények köztermesztését. Az unió változatlanul megosztott GMO-ügyben, és több tagország a génmódosított növények ellen érvel. Ez a helyzet Magyarországon is, ahol moratórium tiltja a génmódosított növények köztermesztését. Ugyanakkor a nagyüzemi agrárvállalkozások egyre inkább a korlátozások feloldását sürgetik, a tiltás nyomán ugyanis versenyhátrányba kerülnek. VG