BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Probiotikumok: néha jobb, ha nem szedjük

Az emberi szervezet számára igen jótékonynak talált probiotikumokat, baktériumtörzs-készítményeket milliók fogyasztják, de a hatékony anyagoknak mindig lehetnek mellékhatásaik is. A dilemmáról elgondolkoztató vizsgálati eredmények jelentek meg a világ egyik legtekintélyesebb orvosi hetilapjában, az angol Lancetben - írja a hvg.hu az MTI alapján.

Probiotikumnak nevezik azokat az emberi szervezetben élő baktériumokat, amelyek a bélrendszerben élnek és többféle jótékony hatásuk is van. Ezek a baktériumok helytelen táplálkozás vagy betegségek következtében elpusztulhatnak, ezért sokféle táplálékkiegészítőt készítenek a visszatelepítésükre.

A heveny hasnyálmirigy-gyulladás igen fájdalmas és súlyos betegség, s mivel a probiotikus szerek a fertőzéses szövődményeket kedvezően befolyásolhatják, egy holland orvoscsoport igen alapos vizsgálatot kezdett el ennek a kérdésnek a vizsgálatára. A kutatók közel 300 ilyen beteget kezeltek a jelenleg legkorszerűbbnek tartott eljárásokkal. Véletlenszerű kiválasztással a betegek a fele egy hónapig naponta kétszer kapott probiotikus készítményt is, és úgy, hogy sem a beteg, sem az orvos nem tudta: a páciens valóban probiotikumot szed-e, vagy ugyanolyan külsejű, ám hatóanyagot nem tartalmazó, úgynevezett placebót.

A legjobbnak vélt probiotikumokat, laktobacillus és bifidobaktérium kombinációját adták. A kezelés azonban megdöbbentő eredménnyel végződött: a probiotikumot is szedő betegek közül kétszer annyian haltak meg, mint abból a csoportból, amelynek a tagjai nem kaptak ilyen táplélékkiegészítést.

Szinte ugyanazon a napon jelent meg ausztrál sportorvosok dolgozata egy másik vizsgálatról. Amanda J. Cox és kollégáinak munkáját a British Journal of Sports Medicine szakfolyóirat ismertette. Cox és munkatársai húsz egészséges férfi hosszútávfutót figyelt meg a téli tréning időszakában négy hónapon keresztül. A vizsgálat itt is tudományos gondossággal folyt: véletlenszerű kiválasztással a futók egyik csoportja naponta bevette a probiotikumkapszulát, a másik csoport placebót kapott; sem az orvos, sem a vizsgált személy nem tudhatta, melyik a valódi hatóanyag és melyik az álgyógyszer. Az önkéntesek keményen edzettek, és a légzőszervi tünetek, betegségek feleannyiszor fordultak elő a probiotikumot fogyasztó férfiak csoportjában, mint a hatásos szert nem tartalmazó kapszulát szedők között. 

A Lancet szerkesztőségi közleményének írói fölteszik a kérdést, hogy a probiotikumokat vásárló és ilyesmiket fogyasztó emberek, akik szerencsére nem szenvednek hasnyálmirigy-gyulladásban, de nem is hosszútávfutók, most mit tegyenek: hagyjanak föl az ilyenfajta tejtermékek, italok vagy kapszulák fogyasztásával, vagy vásárolják továbbra is bátran, amit már megszoktak, megkedveltek? A szakértők szerint az igazság valószínűleg itt is a középen lehet. A holland vizsgálat figyelmeztető eredményei alapján ilyen jellegű, súlyos betegség kezelésére nem tanácsos probiotikumokat adni.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.