Sertéspiac: drámai a helyzet

Az uniós sertéstermelő vállalkozások 20 százaléka is eltűnhet a piacról, ha Brüsszel nem hoz megfelelő intézkedéseket az ágazati válság kezelésére – hangoztatja a gazdálkodói érdekképviseletként működő COPA-Cogeca. A vészharangot azért kongatják meg, mert a sertésfelvásárlási árak egy év alatt 8 százalékkal csökkentek, miközben a takarmányok 50–100 százalékkal drágultak. A szervezetek emiatt az európai takarmánygabona-termesztés erőteljes ösztönzését és az állati eredetű fehérjeadalékok (húslisztek) használatának engedélyezését sürgetik. Közvetlen ártámogatás céljára az export-visszatérítések emelését és a szervezett tárolási akciók kiterjesztését is követelik. Ha nem lesz gyors beavatkozás, a tömeges gazdálkodói csődök után ismét az egekbe szökhet a sertéshús fogyasztói ára – állapítják meg az érdekképviseletek.

A COPA-Cogeca – új fejleményként – a génkezelt (GMO-) takarmányok behozatalának és felhasználásának mielőbbi uniós engedélyezését is szorgalmazza. A szakmai érvelések szerint ugyanis az uniós termelők rendkívüli gazdasági hátrányba kerülnek azokhoz a világpiaci versenytársaikhoz képest, akik olcsóbb GMO-növényeket (takarmánykukoricát, szóját) használhatnak fel. A magyar agrárgazdálkodók – tudtuk meg Tóth Istvántól, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének titkárától – egyre inkább úgy ítélik meg, hogy nálunk is elengedhetetlenné válik a GMO-takarmányok köztermesztésének (felhasználásának) engedélyezése. (Mint ismert, Magyarországon egyelőre ötpárti parlamenti határozatban rögzített moratórium tiltja ezt.)

Ebben az ügyben elítélendő az EU határozatlansága – tette hozzá Tóth István. Leszögezte: a nemzetközi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az egészségügyi és környezetvédelmi szempontból megfelelően tesztelt fajták termesztésének és fogyasztásának nincs kockázata. Ezért ezek uniós tiltása mind a növénytermesztőknek, mind az állattenyésztőknek károkat okoz. Ha a termelési és a felhasználási lehetőségektől az EU-s (így a magyar) agrárgazdálkodók továbbra is elesnek, arra is jogot formálhatnak, hogy az ebből származó gazdasági hátrányért kártalanítsák őket – állapította meg a titkár.

Az FVM az elmúlt hónapokban több mint húsz intézkedést hozott az állattenyésztési ágzatok helyzetének stabilizálására – hangoztatta Gráf József agrárminiszter a mezőgazdasági bizottság múlt heti ülésén. A csomag többek között állatjóléti, állat-egészségügyi és takarmányvásárlási támogatásokat tartalmaz. A miniszter szerint egyetlen EU-tagállam sem léptetett életbe ehhez hasonló komplex rendszert a piaci nehézségek tompítására. Ugyanakkor hozátette: a sertésszektort Magyarországon is súlyos válság jellemzi, a termelés pedig mélyponton van. Az állami intézkedések azonban csak a veszteségek csökkentésére elegendők, így a változásokhoz a piaci viszonyoknak és a hatékonysági mutatóknak is javulniuk kell – szögezte le.

Az ágazat összesen 14 milliárd forint támogatást kaphat, és ez egy kilogramm sertésre vetítve 20-25 forintot jelenthet – mondta Sákán Antal, a Sertéstenyésztők Országos Szövetségének elnöke. Az állattartók ugyanakkor így is legalább 40-50 forintot veszítenek kilónként, mivel a 270 forint körüli kilónkénti felvásárlási árak a legjobb vállalkozásoknál is messze elmaradnak a 330-340-es önköltségtől. A kedvezőtlen piaci viszonyok miatt az ágazatnak tavaly 30 milliárdos veszteséget kellett elkönyvelnie.

A mai helyzet további 20-40 százalékos állománycsökkenéssel fenyeget – állapította meg az elnök. A gabonatermeléssel is foglalkozó vállalkozások jobban járnak, ha sertéshizlalás helyett a piacon értékesítik a terményeiket, a gabonavásárlásra szoruló telepeken pedig eleve nem éri meg megvenni a drága takarmányt. A prognózisok szerint emiatt a 3,8 millió darabos mai hazai sertéslétszám rövid időn belül 1-1,3 millióval, akár 2,5 millióra is apadhat. Ez pedig a hazai lakossági igények kielégítéséhez is fokozott húsimportot tenne szükségessé.

Közös alapanyag-beszerzésekkel évi 20 milliárdos kiadást spórolhatnának meg, összefogott sertésértékesítéssel pedig – a jobb árak révén – 10 milliárddal nagyobb bevételre tehetnének szert.

Így a 30 milliárdos eredményjavulás érzékelhető változást hozna a 120-130 milliárdos éves ágazati bevételhez képest is.

Közös alapanyag-beszerzésekkel évi 20 milliárdos kiadást spórolhatnának meg, összefogott sertésértékesítéssel pedig – a jobb árak révén – 10 milliárddal nagyobb bevételre tehetnének szert.

Így a 30 milliárdos eredményjavulás érzékelhető változást hozna a 120-130 milliárdos éves ágazati bevételhez képest is.-->