Kazahsztán a jövőben nem köt termelésmegosztásos megállapodásokat a területén olajat és gázt kutató vállalatokkal, jelentette ki Karim Maszimov miniszterelnök.

A közép-ázsiai ország az utóbbi években megszigorította energiapolitikáját, ráébresztve a külföldi társaságokat, hogy Kazahsztánban is tartaniuk kell az úgynevezett erőforrás-nacionalizmustól. Maszimov adótisztviselők előtt beszélve kifejtette, hogy az olajban gazdag Kaszpi-térség országa természetesen betartja az összes, érvényben lévő termelésmegosztásos szerződésben foglalt kötelezettségét a bel- és a külföldi vállalatokkal szemben is. Csak az új megállapodásoknál kerüli ezt a formát. Arról viszont nem beszélt, milyen lenne az új szerződéstípus. Mindössze annyit jelentett ki, hogy az összes bányászati társaságtól nagyobb adóbevételre számíthat az ország.

Kazahsztán legnagyobb olajmezői a Kasagan, Tengiz és Karacsaganak. Mindegyiken nyugati cégek dolgoznak, például az Eni, az ExxonMobil és a Shell. A Kasaganon és a Karacsaganokon folyó munkát termelésmegosztásos szerződések rögzítik, a tengizit koncessziós szerződés.