Az ukránok tanítanák meg a németeknek, hogyan mérjenek csapást az ellenségre több ezer kilométerről
Bátor Németország néven hadiipari fejlesztési programot indít Németország és Ukrajna. Boris Pistorius német és Mihajlo Fedorov védelmi miniszterek ezt aláírásukkal hitelesítették hétfőn Kijevben. A kezdeményezés célja a védelmi technológia fejlesztése és innovatív startupok támogatása – számolt be az Euronews.
Pistorius hétfőn meglepetésszerű látogatásra érkezett Kijevbe, hogy elmélyítse a Németország és Ukrajna közötti védelmi együttműködést. Az út célja a közös fegyverkezési projektek bővítése és új fegyverrendszerek közös fejlesztése a két ország stratégiai partnerségének részeként. A beszámolók szerint Fedorov arról beszélt, hogy Németország mára Ukrajna számára a világ vezető biztonsági támogatója, és Berlin adja az országnak nyújtott összes segítség mintegy harmadát.
„Németország és Ukrajna stratégiai partnerek, és mindkét fél nyer ebből az együttműködésből. Számos új projekt fog ebből kinőni” – mondta a miniszter.
A fő hangsúly a legmodernebb pilóta nélküli rendszerek közös fejlesztésén van minden hatótávolságban, különösen a mélységi csapásmérés területén. Ezzel mindkét ország biztonságát erősítjük.
A hétfői kijevi aláírási ceremónián Fedorov azt mondta, Németország megkezdte „a közepes és mélységi csapásmérő képességek finanszírozását, amelyek rendkívül fontosak számunkra. A közepes hatótávolságú csapásmérő képességek lehetővé teszik számunkra, hogy megzavarjuk az ellenség logisztikáját. Ez azt is mutatja, milyen minőségű támogatás és finanszírozás irányul most a legfontosabb területekre.”
Mihajlo Fedorov az áprilisi berlini látogatása után a Telegramon jelentette be, hogy Németország és Ukrajna új, 4 milliárd eurós védelmi csomagról állapodott meg. A csomag több száz Patriot-rakéta és 36 IRIS-T indítóállás finanszírozását tartalmazza Ukrajna légvédelmének megerősítésére, emellett 300 millió eurós beruházást irányoz elő az ukrán mélységi csapásmérő képességek fejlesztésére. Tartalmazza továbbá mesterséges intelligenciával támogatott, közepes hatótávolságú csapásmérő drónok közös gyártását is, amelyekből az első, 5000 darabos tételt az ukrán fegyveres erőknek szánják.
Németországnak továbbra is gondja van a mélységi csapásméréssel
Németország hatalmas katonai kiadásnövelése ellenére a Bundeswehrből továbbra is hiányzik egy kulcsfontosságú képesség: a mélységi csapásmérés. A kifejezés azt a képességet jelenti, hogy nagy értékű katonai vagy infrastrukturális célpontok ellen hajtsanak végre precíziós csapásokat több száz – vagy akár több ezer – kilométerrel a frontvonalak mögött.
Olaf Scholz korábbi kancellár még Joe Biden akkori amerikai elnökkel állapodott meg arról, hogy amerikai Tomahawk robotrepülőgépeket telepítenek Németországba a NATO Oroszországgal szembeni elrettentési stratégiájának részeként.
Miután azonban Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy mintegy 5000 amerikai katonát vonna ki Európából, a Tomahawkok telepítését is bizonytalanná tette. A rakétáknak eredetileg 2026-ban kellett volna megérkezniük Németországba, de ez most egyre valószínűtlenebbnek tűnik.
A Financial Times szerint
Pistorius washingtoni utat tervez, hogy megpróbálja meggyőzni a Trump-kormányzatot: adjon el Németországnak Tomahawk robotrepülőgépeket és az indításukhoz szükséges Typhon indítórendszereket.
Jelenleg a Bundeswehrnek csak egy olyan fegyverrendszere van, amely a mélységi csapásmérő kategória alsó határához sorolható: a Taurus robotrepülőgép, amelynek hatótávolsága meghaladja az 500 kilométert.
Ukrajna segíthet betömni Németország mélységi csapásmérési hiányosságát?
Egyelőre nem világos, hogy Németország és Ukrajna pontosan milyen fegyverrendszerek fejlesztését tervezi az új beruházási és együttműködési megállapodások keretében. Kijev azonban tavaly bemutatott egy lehetséges nagy hatótávolságú megoldást, amely segíthet kezelni Németország mélységi csapásmérési hiányosságát: az FP-5 „Flamingót”.
A földről indítható rakéta szárnyfesztávolsága körülbelül hat méter, tömege nagyjából 6000 kilogramm, és akár 1150 kilogrammos hasznos terhet is képes szállítani. Ukrán tisztviselők az ország első saját fejlesztésű „nehézrakéta-rendszereként” írták le.
Fabian Hoffmann katonai és biztonságpolitikai elemző a Missile Matters című blogján azt írta, hogy a rendszer robbanófeje összesen több mint 1000 kilogrammot nyom, ami becslések szerint 450–550 kilogramm robbanóanyagnak felel meg. Ez lényegesen erősebbé tenné az eddig használt ukrán drónoknál és kisebb robotrepülőgépeknél.
A Flamingo nagy végfázisú sebessége és nagy tömege lehetővé teszi, hogy a robbanófej sokkal mélyebben hatoljon be a célpontba, mielőtt felrobbanna, ami jelentősen növeli a pusztító erejét. Nagy robbanótöltete jóval szélesebb halálos hatósugarat is biztosít.
Hoffmann szerint a becsapódási hatósugár erősen megerősített célpontok, például vasbeton épületek esetében körülbelül 21 méter, más infrastruktúrák, például finomítók esetében pedig akár 38 méter is lehet.
Az ukrán hadsereg állítólag már bevetette a „Flamingót” mélyen Oroszország területén lévő célpontok ellen, köztük 2026 februárjában a Votkinszk városában található gyár ellen, amely több mint 1300 kilométerre fekszik Ukrajnától. Úgy tudni, Oroszország Iszkander rakétákat gyárt ezen az Izsevszk közelében található helyszínen.
Zelenszkij bejelentette: Ukrajnába költözik a német fegyvergyártás, még az idén tíz új gyárat nyitnak meg – videón az első Linza 3.0
„Megtekintettük a gyártósort és az első drón repülését. Ez egy modern ukrán technológia, amely már éles harci helyzetben bizonyított. Mesterséges intelligenciával felszerelt, képes csapásokat mérni, felderíteni és védeni katonáinkat. Már idén tízezer itt gyártott drónt kap Ukrajna” – fogalmazott Telegram-csatornáján februárban Zelenszkij.
Az elnök azt is közölte, hogy az év végéig tíz új közös dróngyár megnyitását tervezik Ukrajnában.
"Köszönöm Friedrich Merz kancellárnak, a német kormánynak, személyesen Boris Pistorius védelmi miniszternek és a német népnek. Ukrajna mindig kész megosztani a tapasztalatokat, amelyeket az élet védelme során szereztünk" – tette hozzá. A német védelmi minisztérium közleményében – amelyet az Interfax-Ukrajina hírügynökség idézett, majd hozzátették: „A német-ukrán vegyes vállalat kézzelfogható eredményeket mutat. A közös vállalatból mindkét fél profitál. Németország ezzel párhuzamosan növeli saját gyártókapacitását, és tanul a harctéren szerzett tapasztalatokból” – tette hozzá a tárca.
