Fejlesztés a Budapesti Gazdasági Főiskolán
Márciusban adták át a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) megújított épületeit az V. kerületi Markó és a XIV. kerületi Buzogány utcában. Az ország legnagyobb főiskolája, ahol csaknem 15 ezer hallgató tanul hét alapszakon és további 2200 fő vesz részt felsőfokú szakképzésen, az I. Nemzeti fejlesztési terv (I. NFT) Humánerőforrás-fejlesztési operatív programja (HEFOP) keretében 1,1 milliárd forintos támogatást nyert infrastrukturális beruházásokra. A teljes beruházási érték 1,259 milliárd forint volt, a támogatáson felüli részt saját erő formájában a BGF biztosította. Régi gondot oldottak meg ezek az „intelligens” fejlesztések, több lett a helyünk és 21. századi feltételeket teremtettünk az oktatáshoz – közölte Sándorné dr. Kriszt Éva, a főiskola rektora.
A Markó utcai műemléki épületben a belső udvar átépítésével és üvegtetős lefedésével immár egy többfunkciós, 320 férőhelyes közösségi tér áll a hallgatók és az oktatók rendelkezésére. Itt egyaránt van lehetőség egyes tantárgyak összevont oktatására és különböző, nagyobb rendezvények (állásbörzék, konferenciák, tanévnyitó és diplomaosztó ünnepségek) megtartására.
A Buzogány utcai telephelyen épületbővítés és informatikai fejlesztés történt, s a fő újdonság ugyancsak egy nagy előadó, ahol 547-en férnek el egyszerre. A széksorok automatikusan mozgathatók, így igény szerint alakítható az oktató-, illetve rendezvénytér. Emellett az udvar egy részének beépítésével kilenc, korszerűen felszerelt kis- és közepes méretű tantermet, két-két idegen nyelvi és számítástechnikai laboratóriumot és nyolc oktatói dolgozószobát is kialakítottak. Egyidejűleg mindkét épület akadálymentesítésére sor került.
A Budapesten kívül Salgótarjánban és Zalaegerszegen is működő főiskola összességében öt olyan tér kialakítását tűzte ki célul, amely több funkciót ellátva segíti a felsőoktatás elméleti és gyakorlatorientált képzései iránt érdeklődők élethosszig tartó tanulását, a képzés színvonalának emelését, ugyanakkor lehetőséget teremt más (akár üzleti) feladatok ellátására is. A továbblépés konkrét irányairól szólva a BGF rektora beszámolt arról, hogy néhány napja mintegy 150 millió forintos támogatási igénynyel az egész főiskola informatikai fejlesztésére, honlapjuk megújítására és a diplomások pályakövetési rendszerének kiépítésére adtak be pályázatot az Új Magyarország fejlesztési terv Társadalmi infrastruktúra operatív programjának egyik kiírására.
Büszkén felidézte azt is, hogy korábban – még az I. NFT keretében – 28 partner oktatási intézménnyel összefogva a magyarországi felsőfokú üzleti képzés megújítására pályáztak sikerrel. A projekthez százszázalékos, 357 millió forint támogatást kaptak. Magyarország eddigi legnagyobb uniós pályázati konzorciuma mintegy hároméves munkával az európai (bolognai) elvárásoknak megfelelő, standardként szolgáló ajánláscsomagot készített az üzleti alapképzésre. A konzorciumban érdekelt állami és magán/alapítványi felsőoktatási intézmény szakértői közösen kidolgozták a bachelor (BSc) szint hat alapszakának (1. gazdálkodásmenedzsment, 2. nemzetközi gazdálkodás, 3. pénzügy-számvitel, 4. kereskedelem-marketing, 5. turizmus-vendéglátás, 6. emberi erőforrások) tantervét, tantárgyi programját. Ezenkívül új tankönyveket és számos oktatási segédanyagot készítettek, s gondoskodtak azok szakmai, lektori, minőségbiztosítási, piaci kontrolljáról is. VG
