Két szelet a reklámtortából

A magyarországi televíziós reklámpiac tavaly az előző évhez képest 7,7 százalékkal, 70,123 milliárd forintra bővült – tájékoztatott tegnap a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete (MEME). Az Ernst & Young által – közvetlenül a piaci szereplők által szolgáltatott, sem a bartereket, sem az ügynökségi jutalékokat nem tartalmazó adatok alapján – elvégzett összesítés a legteljesebb és legpontosabb képet adja a magyar televíziós reklámpiacról.

A 29 adatszolgáltató – Animax, ATV, AXN, Cartoon Network, Cool, Discovery, Duna TV, Film+, Filmmúzeum, Fix Tv, Hálózat, HírTV, M1, M2, MGM, Minimax, magyar MTV, National Geographic Channel, Pax Tv, RTL Klub, Spektrum, Sport 1, Sport 2, Sportklub, TV2, Tv Deko, Tv Paprika, Viasat 3, Viva – együttesen több mint 94 százalékos nézettséget könyvelhet el. (Összehasonlításképpen: az MRSZ nemrég közzétett becslése szerint a televíziós reklámpiac – a barterbevételekkel és az ügynökségi jutalékkal együtt – 74,9 milliárd forint volt.)

A net-net televíziós reklámbevételeket két szempontól is tovább bontották. A bevétel túlnyomó része, 67,2 milliárd forint a reklámspotokból származott, a nem spot jellegű (szponzorációs) bevételek összege 2,93 milliárd forint. Az országos, földi sugárzású csatornák – az RTL Klub, a TV2 és az M1 – könyvelték el a teljes bevétel 85 százalékát, az „egyéb televíziók” a maradék 10,17 milliárd forinton osztoztak. Ez az arány lényegében megegyezik az egy évvel korábbival, annak ellenére, hogy számos új csatorna indult.

A tematikus csatornák reklámbevétele tehát lassuló ütemben bővül, ráadásul ebben a szegmensben – mint azt Málnay B. Levente, a MEME elnöke, az MTV Networks Magyarország vezérigazgatója is hangsúlyozta – egyre erősebb a verseny is. Vidus Gabriella, az RTL Klub kereskedelmi igazgatóhelyettese és Kovács Krisztián, a TV2 kereskedelmi igazgatója a Világgazdaságnak elmondta: az idén is a tavalyihoz hasonló ütemű bevételnövekedésre számítanak.

A négy adatközlő rádió – Danubius, Gazdasági Rádió, Juventus, Sláger – együtt 7,579 milliárd forintos net-net árbevételt ért el. Tavaly a Gazdasági Rádió nem szerepelt a megkérdezettek között, a Magyar Rádió viszont igen – az utóbbi képviselője akkor azt is jelezte: a közrádió 2006-os net-net bevétele 0,9 milliárd forintra rúgott. Ezt leszámítva a három vezető kereskedelmi adó 2006-ban körülbelül hétmilliárd forintot könyvelt el, nyilvánvaló tehát, hogy tavaly növelték a bevételüket (a Gazdasági Rádiónál feltehetően 700 millió forintnál kevesebbet hagytak a hirdetők).

Ami a három nagyra érvényes, feltehetően a rádiós piac egészére is igaz – szemben az MRSZ becslésével, amely szerint a rádiós reklámpiac tavaly az egy évvel korábbihoz képest félmil-

liárd forinttal, 9,6 milliárdra zsugorodott. Ez az összeg tartalmazza az ügynökségi jutalékot is, így 8,5-9 milliárd forintos net-net költés valószínűsíthető.

Ez a szám a MEME adatainak fényében tévesnek tűnik: a négy adó 7,6 milliárd forintjához a Magyar Rádió és a Rádió1 net-net bevételét hozzáadva már szinte biztos, hogy kilencmil-

liárd forint körüli összeget kapunk – és ehhez jön még a többi budapesti kereskedelmi és a több száz vidéki adó reklámbevétele. Az utóbbiak közül a 18-20 legnagyobb Radetzky András, a Helyi Rádiók Országos Egyesületének elnöke szerint együtt másfél milliárd forint körüli reklámbevételt könyvelt el. A rádiós reklámpiac mindezek fényében egyáltalán nem zsugorodott tavaly, sőt, néhány százalékos bővülés sem kizárt.