Milliárdokat kap a felsőoktatás

Az elmúlt húsz év legnagyobb vidéki felsőoktatási fejlesztése kezdődhet meg azokkal a projektekkel, amelyek támogatást nyertek a Társadalmi infrastruktúra operatív program (TIOP) 1.3.1-es azonosító számú kiírásán. A kétfordulós pályázat keretében infrastrukturális és informatikai fejlesztésekre, továbbá a műszaki és természettudományos szakokon tanulók számának emelésére közel 29 milliárd forintnyi európai uniós társfinanszírozású forrást hagyott jóvá a kormány hat vidéki felsőoktatási intézmény számára. A következő eredményhirdetés a tervek szerint júniusban lesz.

Az Új Magyarország fejlesztési tervben (ÚMFT) 2013-ig összesen mintegy 77 milliárd forintnyi uniós forrást irányoztak elő a hazai felsőoktatás megújítására. Az országnak alapvető érdeke, hogy növelje azoknak a számát, akik korszerű műszaki, természettudományos képzésben részesülnek. Így teremtődnek meg a feltételei annak, hogy sikeresen csatlakozhassunk a magas hozzáadott értéket termelő ágazatok versenyébe, a tudásalapú gazdasággal és társadalommal rendelkező országok közösségéhez. Ennek érdekében azok a felsőoktatási programok számíthatnak támogatásra, amelyek segítenek abban, hogy az egyetemek és főiskolák piac- és versenyképes tudáshoz juttassák a hallgatóikat, illetve olyan szakembereket képezzenek, akikkel a magyar gazdaság is jól jár, mert tudásuk révén innovatívabbá, versenyképesebbé válik. Ezeket a célkitűzéseket szolgálja az ÚMFT-ben a Társadalmi infrastruktúra operatív program is. A TIOP fő feladatai közé tartozik a felsőoktatási intézmények külső és belső szolgáltatásainak modernizációja, valamint a versenyképesség növelése.

Ennek a munkának az érdemi elindítását jelenti a TIOP 1.3.1-es pályázata, amelynek keretében 2007–2008-ban csaknem 51 milliárd forint áll a pályázók rendelkezésére. Ebből az összegből a mostani első körben 28,9 milliárdot, a júniusi másodikban pedig 21,7 milliárdot kapnak a támogatásra érdemes projektek. A júniusi fordulóba 17 felsőoktatási intézmény nevezett be pályázatával. Fontos kikötés, hogy a tervezett keret legalább 70 százaléka a matematikai, természettudományi, műszaki és informatikai tudományterületet érintő infrastrukturális fejlesztésre fordítandó. A konstrukció két komponense: A) épített infrastruktúra fejlesztése: az oktatást, kutatást, innovációt és a tanulást közvetlenül szolgáló épületek, laboratóriumok, komplex hallgatói-oktatói-kutatói terek kialakítása, korszerűsítése és B) infokommunikációs technológiai fejlesztések.

Az első körös nyertesek között van a győri Széchenyi István Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Miskolci Egyetem, az egri Eszterházy Károly Főiskola, a Dunaújvárosi Főiskola és a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola. A projektek keretében többek között új épületek épülnek, új oktatási, kutatói és hallgatói terek – például laboratóriumok – jönnek létre, és modern eszközöket szereznek be. A támogatás alapfeltétele volt, hogy az intézmények a már meglevő kutatás-fejlesztési profiljukhoz kapcsolódó képzési területet fejlesztik, szorosan együttműködnek a gazdasági szektorral, nemzetközileg is versenyképes kutatás-fejlesztési tevékenységet végeznek, és öszszességében komplex – minél több hallgatót, oktatót és kutatót elérő – fejlesztési koncepciót valósítanak meg. VG