Távfűtési dilemmák: röghöz kötöttség, fusizás, tévhitek
A távhődíjak városonként eltérhetnek, elsősorban attól függően, hogy a helyi szolgáltató milyen költséggel tud hőt vásárolni, illetve előállítani a fogyasztók számára - nyilatkozta lapunknak Balog Róbert, a Főtáv Zrt. szóvivője. A Főtáv ügyfelei számára a hálózatról történő leválás nem cél, hanem egy lehetségesnek vélt eszköz az alacsonyabb fűtési költség érdekében - jelentette ki a szóvivő. Amikor azonban megismerik a jelenlegi jogszabály biztosította lehetőségeket, akkor elállnak ettől a szándékuktól. Ma ugyanis a távhőtörvény és a fővárosi önkormányzati rendelet, mint végrehajtási utasítás csak akkor teszi lehetővé a leválást, ha az nem jár helyi emisszióval. Ez csak megújulókra, vagy villamos energiára alapozott fűtés megvalósítását teszi lehetővé. Az sem biztos, hogy a lakók egy ma jogszabályba ütköző esetben, a távhő kiváltása esetén ténylegesen jól járnak, hiszen az átállás érdekében vállat beruházás megtérülése hosszadalmas - tette hozzá Balog Róbert, aki leszögezte azt is: a szabályozása esetében a Főtáv csak jogalkalmazó, így a leválás szabályozásának módosulási lehetőségeiről nincs álláspontjuk.
Jelenleg egy 52 négyzetméteres, 135 légköbméteres, 43,1 GigaJoule hőfogyasztású lakás távhőköltsége 240 ezer forint a Főtáv hálózatában. Egy ugyanilyen paraméterekkel rendelkező lakás gázköltsége 140 ezer forint, de ehhez a fűtéshez szüksége eszközök létesítési, karbantartási költsége is hozzáadódik – jelentette ki a szóvivő.
A Győrhő Kft. tájékoztatása szerint összetett magyarázata van annak, miért olyan eltérőek a távhő tarifák országosan. A hődíjat alapvetően az határozza meg, hogy az adott szolgáltató maga termeli a hőenergiát, vagy egy másik cégtől szerzi be. A győriek az ország más területeihez képest azért tudnak jó áron szolgáltatni, mert – ellentétben más távhőszolgáltatókkal – a Győrhő saját fűtőművében állítja elő a szükséges hőenergiát, a termelést pedig egy szintén a cég által birtokolt kapcsolt hő- és villamos energiát termelő gázmotoros erőmű is segíti. A Győrhő Kft. az üzemeltetéshez szükséges földgázt 2006. július 1-je óta a szabadpiacon, a közüzemi árnál olcsóbban szerzi be, ami szintén árcsökkentő tényező. A távhő költségek további csökkentése érdekében a győri társaság saját gázvezetéket is kiépített a Mol szállító vezetékéhez, hogy úgynevezett szállítóvezetékes gázfogyasztó lehessen. Az alapdíjat minden távhőszolgáltató esetében a működési költségek határozzák meg. Győrött – a tájékoztatás szerint – „igencsak takarékosan” bánnak minden költséggel. Az erőmű nyereséges működése, és a cégnél meghonosított magas technikai színvonal jól szolgálja az alapdíj-költségek mérséklését, féken tartását.
A cég honlapján található táblázat alapján egy 52 négyzetméteres, 135 légköbméteres, 43.1 GigaJoule hőfogyasztású lakás fűtés-, és melegvízdíja 106 931 forint.
Budapesten az újonnan épülő társasházak egyre inkább az egyéni fűtést választják - véli Csoknyai István, a BME Épületgépészeti Tanszékének docense. A helyben üzemeltett gázkazánokkal gyakran elektromos áramot is termelnek, tovább növelve ezzel a károsanyag kibocsátást. Mi több, számos házban a lakásonkénti, falra szerelhető gázkazánok mellett döntenek, abban a hitben, hogy így igazságosabb lehet a fűtésköltségek elosztása, hiszen mindenki a saját hőhasználata után fizet, holott egy jól működő központi fűtés hatékonyabb, mint az egyéni megoldás. A szakértő szerint problémát jelent az is, hogy késik az épületek energetikai hatékonyságáról szóló EU direktíva honosítása is. Az építészek gyakorlatilag szabadon döntenek arról, kivel terveztetik meg a fűtési rendszert, annak hatékonyságát pedig nem ellenőrzi független hatóság. Az építési terveket az önkormányzatok bírálják el, a hivatal munkatársainak fűtéstechnikai szakértelme azonban nem garantált. Csak igazolt referenciával rendelkező tervezőt tanácsos megbízni a fűtés tervezésével, a szakmai munka azonban pénzbe kerül, a százezres nagyságrendű fűtésterveket pedig nem szívesen fizetik ki a legolcsóbb megoldást kereső megbízók. Emiatt számos új társasházban jelentős összegeket veszítenek a rossz hatékonyságú, szakmailag nem megfelelő fűtési rendszerek miatt.
Szintén gondot okozhat a költségelosztás módszerének kiválasztása is. A központi fűtéses társasházaknál a lakásonkénti mérés önmagában nem elegendő az igazságos költségelosztáshoz, a ház hőáramlása, és a hőlopás jelensége miatt ugyanis komoly aránytalanságok jelentkezhetnek még az olyan épületekben is, amelyekben egyforma lakások találhatóak.
Takarékosságra 1,6 milliárd
Április 14-től lehet benyújtani a Nemzeti energiatakarékossági program takarékossági pályázatait ; ennek keretben a lakosság energiahatékonysági beruházásait, valamint megújuló energia felhasználásának ösztönzését támogatják.A költségelosztásra azonban szükség van, mert ez ösztönzi a lakókat a takarékosságra, a számítási módszer megválasztása azonban kulcskérdés. Csoknyai elmondta, hogy egy évtizede tanítja az építészmérnök hallgatóknak a svájci módszert, amely egyenletesen osztja el a költségeket a lakás alapterülete, és a mért hőfogyasztás összehangolásával, igazságos költségelosztást hozva létre ezzel. A költségelosztás azonban a ház magánügye, a lakók a rosszul megválasztott módszer miatti aránytalanul magas fűtésszámlák ellen nemfizetéssel tiltakoznak, ennek következtében egyes házak inkább visszatérnek az átalánydíjra, amely viszont nem ösztönöz energiatakarékosságra.
A BME docense szerint a fűtéskorszerűsítés menete sem teljesen megfelelő. Bár Magyarországon a társasházak nagy részének fűtését valóban modernizálták, a hőszigetelés csak az esetek töredékében megoldott. A korszerűsítési pályázatok beadásakor sokan „hasraütésre” állapítják meg, mennyi energiát takarít majd meg a ház. A beadandó tervek egy részére automatikusan ráírják a 15 százalékos jövőben megtakarítást, holott lehet, hogy a valóságban ebből csak 5 százalék lesz. A becsléseket nem ellenőrzik, mint ahogy azt sem, hogy az esetlegesen állami támogatással megvalósított korszerűsítés eredményeképpen valóban az ígért mértékben csökkent-e az adott ház fűtési költsége.
A szakértő ezért azt tanácsolja: csak ellenőrizhető referenciával rendelkező szakértő kapja a megbízást az épülő ház fűtési rendszerének megtervezésére, a szakmailag rosszul felépített fűtési rendszer ugyanis jelentős anyagi veszteséget jelent.
