Új kereskedelmi modell?

A Nyugat-Európában terjedő példa alapján még az idén Magyarországon is megjelenhet az első olyan társaság, amelyben több autókereskedés tulajdonosa tömöríti közös cégbe a portfólióját, s egy-két éven belül e téren igazi áttörés is lehet – állítja Gablini Gábor, a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetségének (Gémosz) elnöke. Angliában, Franciaországban, Németországban, Hollandiában már gyakorlattá vált, hogy több – legalább nyolc-tíz – autókereskedelmi vállalkozás tulajdonosai, tiszta, átlátható gazdasági modellt teremtve egy közös cégben egyesítik a hozzájuk tartozó portfóliót – magyarázza. Szerinte az ilyen vállalatok piaci részesedése az egyes térségekben ma már a 10 százalékot is elérheti. Az összefogás jelentős költségmegtakarítást hozhat például az irodai adminisztráció területén, de még ennél is fontosabb, hogy az így akár évi százezresre megnövekedő rendelési szám már az autógyártókkal szemben is komoly alkupozíciót teremt, s ez a piaci versenyképességben is tükröződik.

A szakember úgy véli, ez a tendencia a mintegy 700 önálló autókereskedést magában foglaló magyar autópiacot sem hagyhatja érintetlenül. Miközben idehaza a színfalak mögött – az eredeti cégtáblát megőrizve – jelentős átrendeződés zajlik, a piaci tisztuláshoz hozzájárulva éves átlagban a vállalkozások 10 százaléka végleg eltűnik. Gablini Gábor szerint ennek oka a tőkehiány mellett az, hogy idehaza a megélhetés alapját adó finanszírozói jutalékkal – amelyet a lízingcégektől, bankoktól kapnak a kereskedők – együtt is mindössze nulla-egy százalék körüli a szakma forgalomarányos eredménye. A versenyhátrányt fokozza, hogy a lakossághoz mérten attraktív, bár az évi 170 ezer eladott gépjárműnél tovább egyelőre már nem növekvő magyar piacon újabb, több márkát összefogó, tőkeerős nyugati versenytársak jelennek meg.

Az elkövetkező pár évben az eddigi tendenciáknak megfelelően tovább csökken az autókereskedések tulajdonosainak a száma, tehát folytatódik a koncentráció – mondja Schiller Gábor, az Opel-, Toyota-, Skoda- és Chevrolet-szalonokkal rendelkező Schiller Autócsalád tulajdonosa. A tulajdonosi kör „letisztulásával” lesz létjogosultsága a konzorciumok létrejöttének, illetve a tulajdonosi körben történő generációváltás fogja előmozdítani azok kialakulását. Egyelőre azonban a cégcsoport nem kapott felkérést autókereskedelmi konzorciumban való részvételre.

Szabó Attila, a tavaly több mint kétezer új gépkocsit eladott Maxabo csoport tulajdonos-ügyvezetője úgy tudja, a Németországban működő két nagy autókereskedelmi csoportot jobbára kis tőkeerejű vállalkozások hozták létre, és noha előbb-utóbb Magyarországon is rákényszerülnek erre a vállalkozók, nem tartja valószínűnek, hogy már az idén megalakul egy magyar autókereskedő-szövetség.

Mint mondja, a nagyobb cégcsoportokat létrehozott vállalkozók sikereik és vállalkozásuk ereje tudatában nemigen szövetkeznének, és erre a piac sem kényszeríti őket. A Maxabo csoport például az első negyedévben több autót adott el, mint egy évvel korábban, és pénzügyi eredménye is javult. Ezért Szabó Attila úgy véli, megállt az autópiac szűkülése.

A Maxabo csoport vezetője szerint a kisebb cégek a magyar válallkozókra jellemző bizalmatlanság miatt nem sietnek a szövetkezéssel. Ez a néha alán nem is alaptalan bizalmatlanság pedig komolyan akadályozza az együttműködést.

A Maxabo csoport vezetője szerint a kisebb cégek a magyar válallkozókra jellemző bizalmatlanság miatt nem sietnek a szövetkezéssel. Ez a néha alán nem is alaptalan bizalmatlanság pedig komolyan akadályozza az együttműködést.-->