Új uránbányák kellenek

A nukleárisenergia-ágazat legnagyobb szereplője, a francia Areva csoport öt év alatt megkétszerezné tavalyi, hatezer tonnás urántermelését. A világszerte tíz új lelőhely kiaknázását felölelő programra több mint hárommilliárd eurót költene, főleg Afrikában. A csoport nukleárisfűtőanyag-ciklusra szakosodott mérnökcége, az SGN és a szintén francia Technip nemrég vegyes vállalatot létesített TSU Projekt néven. Kanadai, nigeri és kazahsztáni bányái révén az Areva csoport már ma is a világ egyik vezető uránérctermelője. Az érckoncentrátumot részben értékesíti, részben maga dolgozza fel nukleáris fűtőanyaggá. Emellett atomreaktorokat is tervez, épít és karbantartja azokat, az elhasznált fűtőanyagokat pedig újrahasznosítja. Tavalyi, közel 12 milliárd eurós bevételének 64 százalékát adta a nukleáris energiával kapcsolatos tevékenység.

Az elmúlt évtizedekben az urán vált az egyik legfontosabb energiahordozóvá, ezt csaknem egészében az atomerőművekben használják áramtermelésre. E létesítmények adják a világszerte előállított áram mintegy 16 százalékát, ám jó néhány államban ennél jóval nagyobb a súlyuk. Magyarországon negyven, Franciaországban pedig a nyolcvan százalékot közelíti a reaktorok részesedése. Az urán szerepe a jövőben még inkább felértékelődik, hiszen a világ villamosenergia-igénye 2004 és 2030 között mintegy duplájára nő a Nemzetközi Energiaügynökség előrejelzése szerint, miközben a nagyfogyasztó államok elkötelezték magukat, hogy lényegesen csökkentik az üvegházhatást.

Ám az uránbányászat – az 1993 utáni fellendülés ellenére – még mindig csak a világszükséglet mintegy hatvan százalékát képes fedezni, a hiányzó menynyiséget másodlagos forrásokból, például a feleslegesé vált hadiipari készletekből kell pótolni. A közel 440 működő reaktor idei összigénye 65 ezer tonna körüli, míg a globális kitermelés negyvenezer tonna körül várható. Ráadásul jelenleg 35 reaktor épül, és további 91 létesítését tervezik a World Nuclear Association (WNA) szerint. Ez hosszabb távon akkor is jelentős többletkeresletet támaszthat, ha közben leállítanak régi erőműveket és a technológia fejlődésével tovább esik a fajlagos uránfelhasználás.

E kilátások a bányászat erőteljes fejlesztésére ösztönzik az ágazat résztvevőit, főleg, mivel az uránoxid napi piaci árának elmúlt évekbeli szárnyalása gazdaságossá tette a termelést. Bár az atomerőművek általában 3–7 éves szerződések keretében szerzik be szükségleteiket, az azokban rögzített árak igazodnak a napi piaci árszinthez. Ez utóbbi ma 70 dollár körül van libránként, azaz kilogrammonként meghaladja a 154 dollárt. Hosszabb távra 95 dolláros libránkénti átlagárat jósolnak, ez több mint nyolcvan dollárral haladná meg az ezredfordulói szintet. GI

A bátaszéki projekt mintegy 45 millió forintba kerül. A területen 1989-ben az akkori Mecsekérc 0,01–0,07 százalék közötti minőségű uránércet mutatott ki, s közel száz tonna fémurán ki-nyerését remélte.

A bátaszéki projekt mintegy 45 millió forintba kerül. A területen 1989-ben az akkori Mecsekérc 0,01–0,07 százalék közötti minőségű uránércet mutatott ki, s közel száz tonna fémurán ki-nyerését remélte.-->