Vége az arany életnek - Cégek mint vádlottak
A 2004-es fűszerpaprikaügy nyomán most folynak az első olyan perek, amelyek már nem csupán az érintett személyek, hanem a cégek büntetőjogi felelősségre vonását is célozzák.
A Szegedi Paprika két vezetőjét tavaly ősszel pénzbírságra ítélte, magát a társaságot pedig tízmillió forint büntetéssel sújtotta a Szegedi Városi Bíróság. A pert jelenleg másodfokon tárgyalják. Két másik, a sükösdi és a kalocsai „paprikás” vállalat vezetői mellett a cégek büntetőjogi felelősségének a megállapítását is indítványozta a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség, de ebben az ügyben még elsőfokú ítélet sem született. Bács-Kiskun megyében egyébként az ugyancsak emlékezetes németországi importszemétbotrány kapcsán is indult három társasággal szemben büntetőper.
Jelenleg is nyomoznak egy újabb olyan ügyben, amelyben az ügyészség nemcsak a vállalatvezetők ellen készül vádemelésre, hanem a vállalkozások szankcionálását is kezdeményezi – tájékoztatta a Világgazdaságot Szabó Ferenc megyei főügyészhelyettes.
Megerősítette: a jogi személyekkel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvénynek, bár öt éve hatályban van, alig-alig van gyakorlata. Ennek oka a szabályozás által teremtett faramuci helyzet: a büntetőjog természetes személyeket szankcionál.
A jogi személyt, a céget akkor lehet „büntetni”, ha fennáll vezetőjének a felelőssége. A jogszabály azt is megköveteli, hogy a társaságot gyarapítsa a bűncselekménnyel szerzett haszon, holott az jellemzően az elkövető zsebébe vándorol. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) most egyértelműbb rendelkezésekkel segítené elő a gazdasági társaságok, szervezetek szankcionálását.
