A gyöngyösi Fidesznek nem kell az indiai gumigyár

Az "Egyetért-e Ön azzal, hogy ne épüljön meg az indiai Apollo Tyres cég gumigyára Gyöngyösön?" kérdést tartalmazó íveket már leadták hitelesítésre a szocialista vezetésű város jegyzőjének - mondta Tatár László.

Gyöngyös és Mátra környezete ugyanis annyira túlterhelt, hogy a térség nem visel el újabb szennyező forrást - tette hozzá a politikus.

Tatár László egy miskolci cég által írt környezeti előtanulmányra hivatkozott, amely szerint a gyártástechnológia során olyan policiklikus vegyületeket használnak majd, amelyeket 2009-től kitiltanak az Európai Unióból. A gyártás során keletkező korom pedig rákkeltő hatású - vélekedett.

Szintén veszélyforrásnak tartják a gyártás során évente keletkező 21 ezer tonnányi ipari gumihulladékot, ugyanis a Mátraaljai térség hulladékkezelése jelenleg sem megoldott.

Ezen kívül az üzem működése, évente 800 ezer köbméter vizet igényelne, amelyet lehetséges, hogy nem képes fedezni a térség ivóvízbázisa - sorolta aggályaikat a politikus.

Szerinte gumigyártás helyett Gyöngyösnek gyógy-idegenforgalmi fellegvárrá kell válnia, illetve meg kell őrizni a történelmi Mátraaljai borvidéket.

Ebben a helyzetben kezdeményezték a népszavazást; a helyi rendelet szerint a referendum kiírásához a választópolgárok 25 százalékának kezdeményezése szükséges, illetve akkor érvényes és eredményes, ha a választók több mint 50 százaléka leadja a voksát.

Számításaik szerint a népszavazásra ősz végén, esetleg jövő tavasszal kerülhet sor.

A politikai okokból elindított kezdeményezés felbecsülhetetlen méretű károkat okozhat a városnak - kommentálta a Fidesz akcióját Gyöngyös szocialista polgármestere.

Ugyanis már maga a kezdeményezés elrettentheti a befektető, veszélybe sodorva, a beszállítói munkahelyekkel együtt, mintegy 2 ezer munkahelyet. Ugyancsak eleshet a város évi több száz millió forintnyi, a település fejlesztésére fordítható adóbevételtől.

Ugyanakkor a 12 hektárnyi üzemcsarnok, illetve a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúra megépítése egy - másfél évre jelentene munkalehetőséget a helyi vállalkozások számra - sorolta aggályait Hiesz György.

Az indiai cég magyarországi leányvállalata egyébként már május 21-én már földvásárlási opciót szerzett a Gyöngyösi Ipari Parkban - az erről szóló szerződést aláírták a város, az Apollo Tyres Kft., illetve a Gyöngyösi Ipari Park Fejlesztő Kft. képviselői.

A háromoldalú ingatlanvásárlási előszerződés szerint az önkormányzat és az ipari park kötelezettséget vállaltak arra, hogy az ipari park területén kijelölt 45 hektárnyi földet kizárólag az Apollo Tyres részére adják el - közölte korábban az Apollo Tyres kommunikációs megbízottja.

Az indiai társaság 200 millió eurós beruházással gumiabroncsgyárat kíván építeni a területen - emlékeztetett Rédei Daniella.

Az előszerződés szerint a cég a 45 hektáros területet összesen 673 millió forint nettó áron vásárolja meg.

Az Apollo Tyres képviselője elmondta: a földterület megvásárlására csak a végleges ingatlanvásárlási szerződés megkötése után kerülhet sor. A beruházáshoz szükséges további engedélyek beszerzése folyamatban van.

Hangsúlyozta, hogy a 900 új munkahelyet biztosító gyártóegység minden tekintetben meg fog felelni a magyar és európai uniós környezetvédelmi előírásoknak.

A város önkormányzata korábban jóváhagyta az előszerződés tervezetét, és a szocialista vezetésű testület felhatalmazta a város polgármesterét az előszerződés aláírására. A szerződés végleges változatának megkötésére az engedélyeztetési eljárás befejezése, illetve a környezetvédelmi hatástanulmány elkészítése után kerülhet sor - tájékoztatott akkor Végh Attila alpolgármester.

Ugyanakkor nem a Fidesz az egyetlen, a gumigyárat ellenző szervezet. Aláírásgyűjtés megindítását helyezte kilátásba a beruházás megakadályozása érdekében a Civilek a Mátraalján Mozgalom is.

Fehér Attila, a szerveződés szóvivője korábban az MTI-vel közölte: a tervezett üzem szerintük veszélyezteti a szőlő és gyümölcstermesztéséről ismert Mátraalja környezetét, illetve a technológia károsíthatja a gyárban dolgozók egészségét.

Úgy vélekedetett: az indiaiaknak ígért 7-9 milliárd forintnyi állami támogatást inkább a helyi kis- és középvállalkozások segítésére kellene fordítani.