Erre senki nincs felkészülve: az oroszok napra pontosan megmondták, mikor fogy el az üzemanyag Európából – jön az utolsó tankhajó a Hormuzi-szoroson
Az Európai Unió üzemanyagtartalékai körülbelül április 20-ra teljesen kiürülhetnek – állítja Kirill Dmitrijev, az Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap vezérigazgatója, egyben az orosz elnök különmegbízottja. A politikus április 4-én az X-en közzétett bejegyzésében azt írta: a Hormuzi-szoroson keresztül érkező utolsó olajszállítmányok április 11-ig jutnak el Európába.
Szerinte ezt követően a tartalékok várhatóan elfogynak, és onnantól kezdve reálissá válhat a benzin- és dízelhiány kialakulása. Hozzátette: az EU energiaellátása különösen sebezhetővé vált a korábbi döntések következtében. Dmitrijev előrejelzése a Közel-Keleten zajló feszültségek és a Hormuzi-szoros lezárása miatt született.
Brüsszel ugyanakkor saját számításokkal készül a lehetséges válságra. Az Európai Unió naponta körülbelül 10,5 millió hordó olajat fogyaszt, ami a globális kereslet mintegy 10 százalékát teszi ki. Ebből Németország napi 2,3 millió, Franciaország 1,6 millió, Olaszország pedig 1,3 millió hordót használ el.
Az uniós vészhelyzeti olajtartalékok jelenleg mintegy 100 millió hordót tesznek ki.
Ez a nettó import 90 napjára, vagy a teljes fogyasztás nagyjából 61 napjára lenne elegendő. A nagyobb tagállamok saját készletei is jelentős: Franciaország 120 millió, Németország 110 millió, Olaszország 76 millió hordót tárol. Március 11-én az International Energy Agency (IEA) koordinált akciója során az EU országai összesen 91,7 millió hordót bocsátottak ki a nemzetközi tartalékokból.
Ezeket a készleteket jelenleg napi mintegy 2,5 millió hordós ütemben használják fel belföldön. Elemzők szerint így körülbelül 160 napig, azaz nagyjából öt hónapig tarthatnak. Az EU jelenlegi, összes nyersolaj-készlete hozzávetőleg 270 millió hordót tesz ki, amely finomítás után körülbelül három hétnyi üzemanyagot fedez.
Főleg a dízelből és repülőgép-üzemanyagból alakulhat ki hiány
Az uniós energiaügyi miniszterek március 31-i rendkívüli ülésén Dan Jørgensen energiaügyi biztos arra figyelmeztetett: egy elhúzódó közel-keleti konfliktus esetén elsősorban dízel- és repülőgép-üzemanyag-hiány alakulhat ki. Az Oxford Economics szakértői szerint egy hosszabb válság esetén a hiány már a hatodik hónapra akár napi 13 millió hordóra is nőhet.
Az EU azonban nem zárja ki újabb stratégiai tartalékok felszabadítását, ha a helyzet romlik. Az uniós tervezés nem kizárólag a meglévő készletekre épít. Az International Association of Oil and Gas Producers (IOGP) szerint Európában körülbelül 4 milliárd hordónyi feltáratlan olajkészlet található, amelyek most újraértékelés alatt állnak.
Ezek a hazai források biztonsági hálóként szolgálhatnak a válság idején. A lehetséges területek között szerepelnek a hagyományos Északi-tengeri mezők, valamint az új régiók, például a Földközi-tenger keleti medencéje és a Fekete-tenger.
Ugyanakkor ezeknek a készleteknek a kitermelése évekig is eltarthat, így rövid távon nem nyújtanak azonnali segítséget.
A következő hetekben kiderülhet, mennyire igazolódnak az előrejelzések. Ha a tartalékok valóban gyorsan apadnak, az Európai Bizottságnak gyors döntéseket kell hoznia a fogyasztáscsökkentésről, az esetleges újabb tartalék-felszabadításról és a hosszú távú ellátásbiztonság erősítéséről. A hazai olajforrások bevonása pedig nem csupán válságkezelés, hanem stratégiai irányváltás is lehet az Európai Uniónak.
Az Európai Bizottság korlátozásokat készíthet elő
Az Európai Unióban egyre komolyabbá válik az energiaválság az iráni konfliktus nyomán bekövetkezett olaj- és gázárrobbanás miatt. Az árak drasztikusan emelkedtek: a gáz 70, az olaj pedig 60 százalékkal drágult a háború kezdete óta, ami az EU fosszilis energiahordozókra fordított importkiadásait 14 milliárd euróval növelte.
Bár közvetlen ellátási hiány nincs az unióban, jelentős nyomás nehezedik a dízel- és repülőgép-üzemanyag-ellátásra, valamint a globális gázpiac szűkössége az áramárakat is felfelé hajtja. Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa egyértelművé tette: még ha a konfliktus holnap véget is érne, a normalizálódás belátható időn belül nem várható.
Rendkívül fontos egyértelművé tenni, hogy még ha holnap béke lenne, akkor sem térnénk vissza a normális állapotokhoz
– hangsúlyozta. A bizottság ennek ellenére nem számít a 2022-eshez hasonló súlyos gázpiaci sokkra, de átfogó intézkedéscsomagot készít elő a háztartások és a vállalkozások védelmére. A csomag részeként szóba került a gázárak leválasztása a villamosenergia-árakról, az áram adóterheinek csökkentése, valamint egy egyszeri különadó bevezetése az energetikai cégek extraprofitjára.
Emellett célzott támogatásokra ösztönzik a tagállamokat a leginkább érintett csoportoknak és ágazatoknak. A bizottság egyúttal szorosabb együttműködést sürget a tagországok között, hogy elkerüljék a széttagolt nemzeti válaszlépéseket.
Egyes megfigyelők már a koronavírus-járvány idején bevezetett korlátozásokhoz hasonlítják a lehetséges intézkedéseket, például a home office kiterjesztését, az autópályák sebességkorlátozását, a tömegközlekedés ösztönzését vagy az autómegosztás bővítését – a Nemzetközi Energiaügynökség tízpontos javaslatcsomagja alapján.
