Életre kelhetnek

Robert Ludlum egyik regénye a pénzvilág egyik központjának számító Genfben kezdődik, ahol a tó melletti egyik luxusszálloda teraszán mindjárt el is dördül az első lövés. Ludlum lebilincselő stílusa is szerepet játszhatott abban, hogy Genfbe látogatva nem tudtam kihagyni, hogy „élőben” meg ne nézzem a nevezetes helyszínt. Alighanem többen is így vannak ezzel, egy könyvet olvasva mindjárt a helyszínen szeretnék „követni” az eseményeket, ám úgy tűnik, hogy ez korántsem utópia már. Charles Cumming A 21 lépés című története Londonban, a St. Pancras állomáson kezdődik, ahol a főhős éppen nyugodtan sétálgat, amikor egy rejtélyes ember lép hozzá, s hamarosan már bűncselekmények sorozatában, félelmetes cselszövések közepette, lélegzetelállító hajszában találja magát. A történet több országot érint, hogy aztán a skóciai Edinburghban érjen véget. Az olvasó „magasból” is követheti az eseményeket: a Google Maps műholdas térképének köszönhetően pontosan tudja, hogy éppen mely utcában üldözik a főhőst.

Úgy tűnik, a háttérben megmozdult valami. Egyre több regény esetében próbálkoznak az olvasást egy „szintre” helyezni, új technológiai eszközöket bevonni, s ez nem csupán az elbeszélés módját forradalmasítaná, hanem az olvasótábor számára is élvezetesebbé tenné az időtöltést. A blogok, avagy az online naplók gomba módra való szaporodása csupán a jéghegy csúcsát jelenti. Az újítók igyekeznek minél több érzékszervet, eszközt bevonni, s gyakran már multimediális határokat szelnek át. Szerepet kapnak mikroklaviatúrák, a mobilok mikroképernyői, lehetőség van linkek küldésére, képek letöltésére, s az olvasás mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a képi megjelenítések, illetve a podcast és hangoskönyvek segítségével a történetek hallgatása.

Igaz, egy nézőpontból nézve meglehetősen kommersszé válik ezáltal az irodalom, ennek az egyik „gyöngyszeme” a japán keitai. A történetek, amelyek mobilon keresztül terjednek, az elmúlt években rakétaszerű növekedést produkáltak, sőt, 2007 tíz legnagyobb számban eladott könyve között az első három helyen ezek a képregények vannak. Bár az is igaz, az újdonságok nem mindig váltják be a hozzájuk fűzött reményeket. A Penguin Books ugyanis tavaly azzal állt elő, hogy a Wikipedia mintájára íródjon a könyv. A kísérlet, amelynek a nyomai még fellelhetők a világhálón, több ezer magánszemély fantáziáját mozgatta meg, ám a kiadó gyorsan pontot tett a történet végére. Kiderült ugyanis, nem egyszerű több ezer kézzel íratni elbeszélést.

A nyomtatott könyvek egyeduralmát aligha veszélyeztetik ezek a kezdeményezések, hiszen egy mélyen gyökerező hagyományt nem könnyű megváltoztatni. Mindenesetre az olvasók nem zárkóznak el az újdonságok elől, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a hangoskönyvek boomja. FB