"Nálunk van a megoldás" – hirdeti Dr. Lenkei Gábor honlapján, ahol étrend-kiegészítő termékeiről ad ismertetőt. Az országos tisztifőorvos közleményében huszonkét a Lenkei Életerő Centrum által forgalmazott terméket sorol fel, amelyeknek étrend-kiegészítőként történő forgalmazását immár a Legfelsőbb Bíróság is ítéletében tiltja, jóváhagyva ezzel az ÁNTSZ 2005-ben keletkezett elsőfokú határozatát.
A tiltás oka: "ezek a szerek olyan mennyiségben tartalmaztak vitaminokat, ásványi anyagokat, mely mennyiségek, hosszú időn át történő fogyasztás esetén, a tudományos irodalomban fellelhető adatok alapján, egészség károsító hatásúak lehetnek. A készítmények más részénél olyan növények szerepeltek hatóanyagként, melyek étrend-kiegészítőkben nem szerepelhetnek, mivel nem várt mellékhatásaik lehetnek"– tájékoztatott Martos Éva, az Országos Élelmezés– és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) főigazgató főorvosa. Néhány termék olyan anyagokat tartalmazott, amelyek étrend-kiegészítőkben nem, csak gyógyszerekben használhatóak fel.
A helyzet tehát az, hogy a Dr. Lenkei-féle készítmények nem mentek át a gyógyszerminősítési eljáráson, tehát nem gyógyszerek, viszont egyes hatóanyagok miatt étrend-kiegészítőnek sem tekinthetőek, tehát nem forgalmazhatóak.
"A vitaminoknak, ásványi anyagoknak nincs meghatározott, csak javasolt felső értéke. A hatályos rendelet kimondja, hogy az étrend-kiegészítő az összetételre való hivatkozással nem tiltható" – reagált a döntéssel kapcsolatban Dr. Lenkei Gábor, a forgalmazó cég vezetője. Az orvos kiemeli: azt a tényt, hogy az által használt egyes hatóanyagokat már gyógyszer-minősítési eljárás keretében kellene vizsgálni, csak a bíróság állásfoglalása mondja ki, nem törvény vagy rendelet.
A Fővárosi Bíróság ítélete szerint a készítményekben található vitaminok, ásványi sók és nyomelemek a gyógyszer-hatóanyagok felsorolásában nem szerepelnek. Dr. Lenkei ezzel kapcsolatban úgy érvel, hogy a vonatkozó rendelet szerint gyógyszernek minősül minden "olyan anyag vagy azok keveréke, illetve olyan készítmény, amelyet betegség megelőzése, felismerése, kezelése vagy élettani funkció fenntartása, helyreállítása, javítása vagy módosítása" céljából alkalmaznak. Vagyis – folytatja Lenkei – akár a csapvíz is minősülhet gyógyszernek, mert a kiszáradás ellen védekezhetünk ellene.
A Debreceni Egyetemen uniós források bevonásával számos, úgy nevezett funkcionális ("szuper") élelmiszert fejlesztenek. Ezek lényege, hogy a hagyományos megjelenést, és ízt megtartva a terméket az egészség megóvására is alkalmassá teszik, például a szív- és érrendszeri betegségek ellen védő tojást fejlesztenek ki. Az ágazat 50 milliárd eurós piacot jelent, amely világszerte 8-10 százalékkal, a kelet-közép európai régióban pedig ennek kétszeresével növekszik évente. A fejlődés sebességét indokolja, hogy ezek a termékek mintegy 10 százalékos előállítási költség-növekedés mellett kétszeres áron adhatóak el. A debreceni kutatócsoport most éppen egy speciálisan fermentált tejtermék bevezetésén dolgozik, amely az év végén kerülhet a polcokra. Csakhogy a hazai engedélyezési eljárás egyelőre nem védi kellőképpen a fejlesztők befektetett szellemi tőkéjét. A kereskedelembe került funkcionális élelmiszert az összetétel alapján bárki lemásolhatja, learatva ezzel a fejlesztők munkájának gyümölcsét. Ráadásul – teszi hozzá Jávor András – az sem biztos, hogy a másolat az eredetihez hasonló szigorú tesztelésen megy keresztül, tehát a minősége nem garantált. A szakember, és kollégái ezért azt szeretnék, ha a funkcionális élelmiszerek is a gyógyszerekéhez hasonló szigorú ellenőrzést követően kerülhetnének csak forgalomba, kizárva ezzel a "kóklereket."A cégvezető hangsúlyozza: termékeinek betiltása mögött lobbi érdekek állnak, és – mint a honlapján is olvasható – soha nem adja fel az ezek ellen vívott küzdelmet. Lenkei emellett kiemelte: az étrend-kiegészők esetében nincs szükség engedélyezésre, és minden jelenleg forgalmazott termékét a jogszabálynak megfelelően bejelentette az OÉTI-nél, a most betiltott készítmények már két éve nincsenek forgalomban.
Dr. Lenkei egy amerikai cég termékeit importálja, és forgalmazza más néven – reagált az elmondottakra az OÉTI főigazgatója. A 2004-ben bejelentett termékek egy részét az ÁNTSZ 2005-ben betiltotta. 2007-ben újabb termékcsoportot jelentett be Lenkei, a harminchétből huszonkettő összetételében megegyezett a korábban betiltottakkal, mindössze az elnevezésük tért el. Az, hogy az EU-csatlakozás előtti gyakorlattól eltérően ma már nem kell engedélyeztetni az étrend-kiegészítőket, azt jelenti, hogy – például a szervezet honlapján – a fogyasztónak magának kell utánajárnia, megfelel-e a termék az OÉTI elvárásainak.
Erre mindenképpen érdemes sort keríteni, mivel például a Lenkei termékek az ajánlott mennyiségnél nagyságrendekkel több vitamint, és anabolikus szteroidként viselkedő anyagokat tartalmazhatnak, amelyek súlyos betegségeket okozhatnak. Ezek a készítmények nem tekinthetőek étrend-kiegészítőnek, a gyógyszerekre vonatkozó ellenőrzésen pedig nem mennének át. Az OÉTI reményei szerint hamarosan kiküszöbölhetik azt a joghézagot, amelynek segítségével a szervezet kikerülhet a bejelentés-betiltás mókuskerékből, addig is folytatódik a körforgás, a megoldás pedig a (körültekintő) fogyasztó kezében van.
A Debreceni Egyetemen uniós források bevonásával számos, úgy nevezett funkcionális ("szuper") élelmiszert fejlesztenek. Ezek lényege, hogy a hagyományos megjelenést, és ízt megtartva a terméket az egészség megóvására is alkalmassá teszik, például a szív- és érrendszeri betegségek ellen védő tojást fejlesztenek ki. Az ágazat 50 milliárd eurós piacot jelent, amely világszerte 8-10 százalékkal, a kelet-közép európai régióban pedig ennek kétszeresével növekszik évente. A fejlődés sebességét indokolja, hogy ezek a termékek mintegy 10 százalékos előállítási költség-növekedés mellett kétszeres áron adhatóak el. A debreceni kutatócsoport most éppen egy speciálisan fermentált tejtermék bevezetésén dolgozik, amely az év végén kerülhet a polcokra. Csakhogy a hazai engedélyezési eljárás egyelőre nem védi kellőképpen a fejlesztők befektetett szellemi tőkéjét. A kereskedelembe került funkcionális élelmiszert az összetétel alapján bárki lemásolhatja, learatva ezzel a fejlesztők munkájának gyümölcsét. Ráadásul – teszi hozzá Jávor András – az sem biztos, hogy a másolat az eredetihez hasonló szigorú tesztelésen megy keresztül, tehát a minősége nem garantált. A szakember, és kollégái ezért azt szeretnék, ha a funkcionális élelmiszerek is a gyógyszerekéhez hasonló szigorú ellenőrzést követően kerülhetnének csak forgalomba, kizárva ezzel a "kóklereket." -->
