Drágulnak az önálló lakások

Az egyetemi felvételik vége után, az új tanévhez közeledve hamarosan ismét megélénkül mind a fővárosi, mind a vidéki campusvárosok albérletpiaca. Érdemes már most előre gondolkodni, hiszen az elfogadható állapotú – és természetesen elfogadható áron kínált – kiadó lakások gyorsan gazdára találnak, különösen a belvárosban, valamint az egyetemek környékén. Ugyan a bérleti díjak nem emelkednek drasztikusan, hosszabb távon azonban megfontolandó lehet a saját vásárlás – áll a Duna House elemzésében.

Bár a kínálat meglehetősen széles, és elmúlt az a világ, amikor már hajnalban érdeklődni kellett a kiadó lakások iránt, az igazán jó árú és jó helyen lévő lakásokat hamar elkapkodják. Ezért nem érdemes a válogatást augusztus végére–szeptember elejére hagyni – jelzi Murányi Ákos, a Duna House vezető elemzője. A fővárosi piacon 50 ezer forint alatt elfogadható önálló lakást gyakorlatilag alig találni. Bár egyes külső kerületekben a legkisebb alapterületű lakások már 40 ezer környékén elérhetők, de itt sokszor kompromiszszumokat kell kötni.

Az albérletet keresők körében immár örökzöld slágerré vált a jó közlekedés és a központi elhelyezkedés: ma már alapelvárás a metró valamelyik állomásának vagy a 4-es, 6-os villamosvonal egyik megállójának a közelsége. A bérlők többsége a 60–80 ezer forint között kínált ingatlanok között keresgél, ezért az összegért általában a város központjában már viszonylag tűrhető lakásokat lehet kivenni, bár mindig akadnak meglepetések, előfordul, hogy a fotók és a valóság elég távol áll egymástól.

Fontos piacot jelentenek a tulajdonosok számára az itt tanuló külföldi diákok, ők általában a 80–150 ezer forintos kategóriában nézelődnek – jellemzően társulva –, keresve az igényes kialakítást. Velük kapcsolatban érdekesség, hogy a városnak arra az oldalára szeretnek költözni, ahol a felsőoktatási intézmény található. A piacon főként a norvég, svéd, ír, angol, izraeli és német állampolgárságú diákok fordulnak elő, de jelentős számban vannak jelen a déli területekről érkezők is.

A külföldi diákok körében elsősorban a közvetlen belváros (V., VI., VII. kerület) a leginkább keresett, de megfelelő anyagi háttérrel szívesen bérelnek lakást például az Újpesti rakparton is. Ha egy bérbeadó euróban szeretné kiadni a lakását hosszú távra, érdemes a szerződésben gondolni az árfolyamváltozásra – jelen helyzetben a forint erősödésére. Mivel a lakáskiadás egyfajta bizalmi üzletág, a kaució intézménye immár teljesen elfogadottá vált, amely vagy lelakható a bérleti szerződés végső szakaszában, vagy pedig visszajár. A kaució jellemzően kéthavi bérleti díjban szokták megállapítani a lakáskiadók, ám személyes szimpátia alapján ez az összeg alacsonyabb is lehet. Valamelyes javulás érezhető a számlaadási hajlandóságban, egyre több olyan kiadó van a piacon, aki ad számlát (ám előfordulhat, amikor ez megdrágítja a lakás havi bérleti díját). Cégek esetében a számlaadás teljesen elfogadott.

Szerződéskötés után érdemes – akár tanúk előtt is – rögzíteni a mérőórák állásait, valamint adott esetben a telefon-, internet-, kábeltévé-előfizetés átírásában megállapodni – ehhez egyes bérbeadók már eleve ragaszkodnak, és valóban számtalan kellemetlenséget meg lehet előzni vele. A lakásba való ideiglenes bejelentkezés elfogadottsága a kiadók részéről még messze nem 100 százalékos, ezt is érdemes előre tisztázni.

A hajdani klasszikus, főbérlős lakásokat ma már igyekeznek elkerülni a kivevők, ilyen megoldást csak azok választanak, akik 20-30 ezer forintot tudnak bérlésre szánni, de ebben az esetben is inkább ismerősökkel vagy – végső esetben – idegenekkel társulnak. Tartózkodik a bérlők többsége bizonyos városrészektől: a VIII. kerületben lévő ingatlanokat sokan már megnézni sem akarják, azonban a helyszínen sokszor kellemesen csalódnak, a kerület jó állapotban lévő vagy felújított részein gyakrabban kötnek üzletet. A rossz hírű utcákban azonban jóval nehezebb kiadni az ingatlanokat. Szintén nem egyszerű bérlőt találni a külső kerületekben lévő nagy lakásokba, rosszabb állapotú családi házakba, illetve a sokszor kétes állapotban lévő „házrészekbe”.

Amennyiben rendelkezésre állnak a megfelelő feltételek, hosszú távú bérlet esetén érdemes lehet elgondolkodni saját lakás vásárlásán – jegyzi meg a Duna House elemzése, hiszen a bérleti díjra fordított havi összegből ma már – köszönhetően a hosszú futamidejű lakáshitelek térhódításának – akár a saját lakás törlesztőrészlete is finanszírozható. Havi 80 ezer forintos bérleti díj például közel 13 millió forint összegű svájcifrank-alapú lakáshitel (25 évre) törlesztőrészletének felel meg.