Káprázatos fotókon a Hévízi-tó rejtett barlangjai
A hozzávetőleg 60 hektár kiterjedésű, mintegy 47 500 négyzetméter felületű Hévízi-tó, mint Európa legnagyobb meleg vizű tava, egyike fokozottan védett természeti értékeinknek. A Hévízi-tó ezenkívül Magyarország legrégebbi gyógyfürdője.
A Hévízi-tó rejtett barlangjait fotózták
A Hévízi-tó forrásbarlangját már több mint 50 éve felfedezték az Amphora Búvár Klub tagjai. Az akkori térképeken a Hévízi-forrásbarlang felfedezői öt további kisebb barlangot is ábrázoltak a „forráskürtő” nyugati sziklafalán, ezeket „Pletykapad alatti barlangoknak” nevezték, felmérték a járataik hosszát, és berajzolták a térképen. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága és a Hévízi Szent András Reumakórház és Gyógyfürdő természetvédelmi szakembereiben egy szakmai egyeztetést követően felmerült az igény a több mint 50 éves térképen ábrázolt barlangok földrajzi helyzetének – pontosabban azok bejáratainak – a geodéziai pontosságú bemérésére.
A szükséges méréseket végül márciusban sikerült elvégezni, sőt a búvárok a második merülésük során mindegyik barlangról készítettek fotót és videófelvételeket. Így már ezek a barlangok is megjelenhetnek a közhiteles Országos Barlangnyilvántartásban – írták a Nemzeti Park oldalán.
Óriási fejlesztésre készülnek Hévízen
Hévíz és környéke a magyarországi idegenforgalom egyik legfontosabb lokációja. Hévíz, mint kiemelt gyógyhely, stabil szereplője volt a rekordot döntő 2025-ös turisztikai évnek. A kormányzati törekvés az, hogy Hévízt a világörökség részeként elismertessék, ebben pedig fontos szerepe van a gyógyfürdő és a kórház átfogó megújításának. Ennek érdekében 2026-ban tervpályázatot írtak ki a hévízi gyógyfürdő és kórház komplex fejlesztésére, a pályázók július végéig küldhetik be elképzeléseiket a három nagyobb ütemet jelentő feladatról.
További részletek az Origo oldalán olvashatók.
