Fokozódó generikus verseny
Sikerült elérni a kormányzatnak a gyógyszer-gazdaságossági törvénnyel az egyik célját: a hazai gyógyszerfogyasztás – bár még nem jelentősen, de – láthatóan a generikus készítmények irányába tolódott el. Míg az elmúlt években általában 25 és 27 százalék között mozgott az utángyártott patikaszerek aránya a teljes hazai forgalmon belül, ez a szám tavaly meghaladta a 29 százalékot – derül ki a világ legnagyobb gyógyszeripari piackutató és tanácsadó vállalatának számító IMS Health hazai leánycégének adataiból. Miközben az innovatív gyógyszerek forgalma termelői áron közel tizedével, 288,65 milliárd forintra csökkent, a generikusok értékesítése négy százalékkal, 142,86 milliárdra nőtt.
A változás nem véletlen: a kormányzatnak ugyanis a tavaly januárban életbe lépett gyógyszer-gazdaságossági törvénnyel nem titkolt szándéka volt az utángyártott, olcsóbb készítmények arányának növelése a hazai gyógyszerfogyasztásban, hiszen a gyógyszerkassza kiadásai ezzel is csökkenthetők. Éppen ezért a törvény több intézkedése is a generikus szerek versenyének fokozását célozta. Közvetlenül ennek az irányába hatott például az a jogszabály, amely az azonos hatóanyagú készítmények közül a legolcsóbb felírására kötelezte az orvosokat, a lejárt szabadalmú készítmények esetében ugyanis általában nem az eredeti gyógyszer, hanem annak legális másolatai az olcsóbbak.
Szerepet játszott emellett a generikus szerek forgalmának emelkedésében az úgynevezett fixesítés is, ennek értelmében a támogatás mértékét az azonos hatóanyagú gyógyszerek közül a legolcsóbb készítményre állapítják meg, és az ennél (az úgynevezett referenciakészítménynél) több mint 20 százalékkal drágábbak egyáltalán nem részesülhetnek dotációban. Az eredeti készítményeket forgalmazó társaságok ugyanis egyes esetekben nem tudták felvenni az árversenyt a kisebb cégek olcsóbb utángyártott termékeivel, s így több innovatív gyógyszergyártó is elvesztette egyes termékeinek támogatását.
Ennek megfelelően némileg megváltoztak a gyógyszergyártók közötti erőviszonyok is. Alapvetően két tendencia figyelhető meg. Egyrészt a kisebb piaci szereplők (mivel egyszázalékos piaci részesedés elegendő ahhoz, hogy egy termék referenciakészítménnyé váljon) a fixesítés révén próbálták magyarországi pozíciójukat erősíteni a nagyobb bevezetett márkák kárára. Mindezt sikerrel tették, a piac tíz legnagyobb szereplőjéből ugyanis hétnek csökkent a piaci részesedése, így míg tavalyelőtt ezek a vállalatok a teljes forgalom közel 59 százalékát bonyolították le, tavaly már csak 56-ot.
Másrészt komoly különbség volt ugyanakkor a vezető cégek forgalmának alakulása között is. Míg az innovatív gyártók (mint például a Pfizer, a Roche vagy éppen az Astra-Zeneca) forgalma az átlagosnál jóval nagyobb mértékben – gyakran több milliárd forinttal – zuhant, s így piaci részesedésük is számottevően csökkent, addig a generikusok – mint például a Teva – általában nagyobb részt szakítanak ki maguknak a piacból, mint 2006-ban.
Az utángyártott gyógyszerek teljes forgalmon belüli arányának növekedésével párhuzamosan egyébként 2007-ben, a rendszerváltás óta először szűkült a magyar gyógyszerpiac. Tavaly az IMS Health adatai szerint termelői áron 491,8 milliárd forint értékben adtak el patikaszereket hazánkban, ez mintegy 5 százalékkal marad el az egy esztendővel korábbitól. A trendváltozás egyértelműen a gyógyszer-gazdaságossági törvény eredménye: a jogszabály életbelépését megelőzően ugyanis a hazai gyógyszerpiac messze a globális átlagot meghaladóan, évi mintegy 15 százalékkal bővült.
