Az indítványt a Bertrand Delanoe által vezetett szocialisták a kommunista képviselőcsoporttal együtt szavazták meg, mivel az – állítólag – megoldást jelenthet a lakásproblémákra. A javaslatot mind a Zöldek, mind Nicolas Sarkozy elutasította
A városház által most kiadott engedély máris óriási vitákat kavart. A terveket támogató építészek szerint a város arculata gyökeresen meg fog változni, mégpedig nagyon hamar. Egyikük – a La Défense üzleti negyed főépítésze, Jean Nouvel – kijelentette: éppen ideje feladni azt a gondolkodásmódot, hogy Párizs egy múzeum-város. A Zöldek viszont – a városképi megfontolásokon túl – azzal is érvelnek, hogy ilyen épületek felhúzásához, működtetéséhez és karbantartásához roppant energiákat és erőforrásokat kell igénybe venni, a lakáshiány enyhítéséhez pedig az ilyen konstrukciók alkalmatlanok.
Párizs mai látványát m a XIX. században tevékenykedő nagy városrendező, Haussmann-báró által elfogadtatott elvek határozzák meg, amelyek nyomán ma a 37 méteres maximális épületmagasságot tekintik általános normának. Ez alól csak kevés kivétel van, például az 1972-ben – a város déli részében felépített, de mindenünnen jól látható, 210 méter magas Montparnasse-torony, vagy a nyugati felén felhúzott La Défense, a maga 300 méter körüli épületeivel.
A most elfogadott határozat nyomán hat új helyen kezdenek toronyház-komplexumokat építeni, az Eiffel torony kétharmadának megfelelő magasságig. A várható befejezési időpontok 2012 és 2014 közé esnek. Az engedélyek egyelőre a külső körzetekre szólnak, a tervek bírálói szerint azonban félő, hogy a magas telekárak miatt egyre beljebb fognak majd toronyépületeket felhúzni.
[enews_gallery id='407607']
