BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Kína: vonzások és taszítások

Nemzetközi szinten sincs egyetértés abban, vajon a magas energiaárak miatt Kína veszít-e a következő időszakban működőtőke-vonzó erejéből. Egyes vélekedések szerint ez alaposan megdrágítja a késztermék-szállítási költségeket, s emiatt sok olyan nemzetközi cég, amely globális termelésének legalább egy részét eddig Kínába helyezte, vagy oda készült telepíteni, a jövőben közelebbi – amerikai, európai – helyszíneket keres. A Német–Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (DUIHK) ez év júliusi jelentése például utal erre, miként számos más tanulmány és elemzés is. Ugyanakkor mások eltérően látják ezt. Többek között a KPMG-nél, amelynek most kiadott jelentése rámutat: az ázsiai ország a következő öt évben várhatóan megelőzi a vállalati befektetések világvezető befogadójának számító Egyesült Államokat (lásd alsó cikkünket). Az Ernst & Young vállalatvezetői felmérésen alapuló jelentéséből kiderül: Kína nem csak az idén vezeti a legvonzóbb befektetési célországok listáját (41 százalékos részesedéssel), a megkérdezettek 48 százaléka szerint a jövőben is megtartja első helyét.

Hasonlóképpen látja a helyzetet a magyar befektetési szakértő, Rétfalvi György. Az ITD Hungary vezérigazgatója a Világgazdaságnak nyilatkozva cáfolta, hogy Kína a nagy szállítási költségek miatt elveszítené befektetési vonzerejét. Mint mondta, a szállítás csak kis részt képvisel egy-egy termék költségében, így drágulása is csak kis részben hat. Az arányokra példát is mondott: egy adott termékkel kapcsolatos kiadások 5 százaléka logisztikai, ugyanakkor 20 százaléka munkaerőköltség; azaz, ha az energiaárak akár meg is kétszereződnek, akkor sem éri meg csak ezért például Kelet-Európába telepíteni a termelést, hiszen itt a munkaerőköltség háromszorosa a kínainak, azaz az arányok még így is jócskán az ázsiai ország felé billentik a mérleg nyelvét. Ha pedig olyan termékről van szó, amelyek esetében a logisztikai költség százalékos súlya jelentősebb, az általában nagyobb volumenű áru, amely pedig igen munkaintenzív.

Szerinte az elképzelhető, hogy „utolsó cseppként” számít a döntésnél az energiaár alakulása, ám számos más ok is húzódik ilyen esetekben a megfontolás mögött. Például a bérek alakulása: ugyanis – mint mondta – a keleti parton (Peking, Sencsen, Sanghaj) a tapasztaltabb, értelmesebb embereket ma magasabb bérekkel laszszózzák el egymástól a cégek, azaz egy bizonyos szinttől felfelé megszűnőben van a bérelőny.

S vannak más szempontok is, például a szellemi tulajdonvédelem kérdése, amely Kínában igen gyenge lábakon áll. Nem ritka, hogy egy termelővállalat „éjszakai műszakban” ugyanazt gyártja, mint nappal legálisan, s azt fél áron eladja más márkanéven. Az a módszer is köztudott, hogy gyengébb alapanyagból tizedáron készítenek hasonlót. Rétfalvi szerint a gyorsan megújuló, innovatív divatszakmában a kínaiak ma még nem tudják követni a tempót, de a textiliparban vagy a nem innovatív műszaki gyártás terén gond nélkül képesek lemásolni mindent.

Nem számít a kínai befektetési potenciál visszaesésére Szili Márta, a Joint Venture Szövetség ügyvezető igazgatója sem. Lapunknak adott nyilatkozatában rámutatott: az esetleges rövid távú visszaesések ellenére a kontinensnyi ország növekedési potenciálja nem kérdőjelezhető meg. Mégis – tette hozzá –, ha lesznek átmeneti hullámvölgyek, akkor azt célszerű a magunk javára fordítani. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy nekünk nem azzal kell versenyeznünk, amit Kína jelenleg nyújtani tud (olcsó munkaerő, lazább környezetvédelmi követelmények). Hiszen ezek az előnyök idővel ott is eltűnnek. Korábbi hagyományos értékeinkkel kell harcba szállnunk, olyanokkal, mint a kiszámítható gazdasági környezet, a képzett és kreatív, megbízható munkaerő. Ezeken a területeken újra van hová fejlődnünk – mutatott rá Szili Márta.

Kivonuló textilesek Kínából

A magas szállítási költségek miatt egyre több, a textil- és ruházati iparban érdekelt vállalat fordít hátat Kínának: a termékeit bérgyártásban készíttető svéd Hennes & Mauritz néhány hónapja döntött úgy, hogy indiai és bangladesi cégekkel köt szerződést, az Adidas pedig a közelmúltban jelentette be, hogy a kínai gyártás egy részét felszámolja, s Kambodzsába, Vietnamba és Kelet-Európába helyezi át azt. Herbert Hainer, a vállalatcsoport elnöke ugyanakkor hangsúlyozta: az Adidas termékeinek 50 százaléka továbbra is a Távol-Keleten készül.

Az ugyancsak német játékgyártó Streiff pedig most döntött arról, hogy négy év után visszatelepíti a plüssállatok előállítását a cég baden-württembergi telephelyére.

Az ugyancsak német játékgyártó Streiff pedig most döntött arról, hogy négy év után visszatelepíti a plüssállatok előállítását a cég baden-württembergi telephelyére.-->

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.