A szaktárca kétéves programjában bővíti a szűrővizsgálatok körét. Az MSZP egészségügyi politikusa vitathatónak tartja az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szűrésekről készített jelentését. Kökény Mihály, az egészségügyi bizottság elnöke szerint a járóbeteg szakellátó intézményekben kiszűrt betegek ellátása megoldott, hiszen a szakrendelők nem is mindig használják ki az egészségpénztárral kötött szerződésben megszabott teljesítményvolument, a kórházakban pedig mindenki megkapja a szükséges onkológiai kezelést.
Elmondta azt is, hogy tavaly az emlőrák-szűréseken a megjelentek átlagos aránya 52,6 százalék volt, egyre többen jelennek meg az ÁNTSZ behívó levelére. Tény persze, hogy az Egészségügyi Világszervezet 70 százalékos megjelenési arányt ajánl. Az ÁSZ azon kifogása sem állja meg a helyét, hogy túl sok a mammográfiás vizsgálóállomás, hiszen az a jó, ha a szűrések minél közelebb vannak az érintett emberekhez. Megfontolandónak tartja az ÁSZ azon megállapítását, hogy a méhnyakrák-szűréseket ne csak szakorvos, hanem védőnő is végezhesse, erre már tett lépéseket az egészségügyi tárca. Ez a gyakorlat jól bevált Európa számos országában.
Jogosnak tartja a számvevők vastagbélrák-szűrésére vonatkozó megállapításait is. A székletvér-vizsgálatok egyelőre kísérleti jelleggel működnek, erről a szűrésről komoly vita van az orvosi szakmában. Ám s mára többé-kevésbé egyetértenek abban, hogy az ilyen vizsgálatok eszközös beavatkozás nélkül is alkalmasak a daganatok kiszűrésére - mondta Kökény. Az egészségügyi tárca kétéves programja szerint egyébként a vastagbélrák-szűrést bevezetik.
Sok múlik az érintett lakosságon, hiszen ha nem mennek el a vizsgálatokra, úgy a kialakuló daganatot csak későn fedezik fel, így a gyógyulási esély csökken. Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben 900 millió forintot irányoztak elő a szűrések népszerűsítésére - tette hozzá. Bejelentette azt is, hogy a parlamenti bizottság ősszel napirendjére tűzi a népegészségügyi szűrővizsgálatok helyzetének megtárgyalását.
