Úton a szabályozott piac felé
A tőzsdei bevezetést fontolgató cégnek a sikerhez mindenképpen mérhető múlttal, ambiciózus tervekkel, jelentős növekedési potenciállal és megfelelő infrastruktúrával kell rendelkeznie. Sőt, önmagukban az előbbi feltételek sem elegendők, a tőzsdei jelenlét olyan komoly kihívás elé állít minden vállalatot, amelyre szakértői segítség nélkül senki nem áll készen. Ugyanis a sikeres parkettre lépés nem csupán azt jelenti, hogy a papírok megjelennek a börzén, hanem azt is, hogy az elkövetkezendő években az árfolyamuk kiugró teljesítményt produkál.
A bevezetés folyamatának középpontjában a cég prospektusának elkészítése áll, amely a majdani részvényesek számára foglalja össze a vállalat jellemzőit, kilátásait és a kockázatokat. Szükség lesz egy vagy több befektetési bankra, amely átvilágítja a társaságot, és eldönti, vállalja-e annak piacra vezetését az ügylet értékének bizonyos – nem publikus – százalékáért cserébe. Mellette megjelennek a könyvvizsgálók, illetve a hitelintézet és a vállalat oldalán a szakosodott jogászok, akik napidíjért dolgoznak. A szakértői csapat kiválasztásánál érdemes figyelembe venni, hogy minél ismertebb és megbízhatóbb a befektetők körében az adott partner, annál nagyobb az elkészített dokumentumok és az átvilágítások hitele. Mivel a részvénykibocsátással egybekötött tőzsdei bevezetés (IPO) során szerepet vállaló öszszes fél osztozik a kockázatokon, ha a vállalatnál nem kerülnek felszínre a későbbiekben problémákhoz vezető okok, a részvényesek a banktól és a könyvvizsgálóktól visszakövetelhetik a veszteségeiket.
A szigorú ellenőrzésekkel párhuzamosan újra és újra beadják és átjavítják a kiszemelt tőzsde felügyeletének a szükséges dokumentumokat – ez jellemzően hónapokig is eltart. Ezt követően a vállalat vezetői roadshow-ra indulnak, ahol a befektetőknek, elemzőknek bemutatják a céget az elkészített prospektus alapján. A felügyeleti jóváhagyást követően határozzák meg a jegyzésárat, illetve a részvénytömeg egy részét a túljegyzésre tartalékolják. Amellett, hogy a társaságot – esetenként a kellemetlen kérdéseket is feszegetve – mindenre kiterjedően átvilágítják, a folyamat költségei sem elhanyagolhatók – például jóval többe kerül, mint a stratégiai befektetők meghívása.
Felmerül a kérdés: megéri-e egyáltalán a hosszú és költséges procedúrába belevágni? Amenynyiben a cégre a nyitó mondatban megfogalmazott feltételek teljesülnek, valószínűleg igen.
A szabályozott piacokon elsősorban a banki hiteleknél olcsóbb és könnyebben hozzáférhető finanszírozási források miatt jelennek meg a társaságok. Viszont a tőzsdei szereplés egy sor egyéb változást is hoz a vállalatok életében, amelyek egy része vitán felül előnyös, más része pedig csak első pillantásra jelent hátrányt.
A bevezetéssel járó változások első csoportjába tartozik, hogy a tőzsdén jellemzően magasabb árfolyamon kelnek el a társaság papírjai, mint ha kisszámú intézményi befektetők körében értékesítenék azokat. Vagyis az alapítók nagyobb pakettet tarthatnak meg ugyanakkora tőkemennyiség bevonása mellett egy IPO esetén. Továbbá egy folyamatosan növekvő társaságnak többször is szüksége lehet tőkebevonásra, s ha a cég papírjai sikeresen szerepelnek a börzén, akkor ezt - egyre magasabb árfolyamon - részvények értékesítésével újra és újra végrehajthatja.
A tőzsdei szerepléssel járó nyilvánosság általában javíthat a vállalatról kialakult képen, a jelenlegi és a jövőbeni potenciális üzleti partnerek szemében. A menedzsment és a kiemelkedő képességű munkatársak részvényeken és opciókon keresztül a céghez köthetők, illetve fizetésük nagysága a vállalat növekedésével, vagyis munkájuk eredményességével párhuzamba állítható. Nem utolsó szempont, hogy a tulajdonosok jóval rugalmasabban bánhatnak a vállalatukból származó vagyonukkal, hiszen a cég tulajdonhányadának töredékét képviselő részvénycsomagokkal a személyes pénzügyi igényeiknek megfelelően kereskedhetnek.
A hátrányos következmények közé szokták sorolni, hogy egy tőzsdén lévő vállalatnak a szélesebb nyilvánosság számára is érthető és elérhető módon kell a könyveit vezetnie, az eredeti tulajdonos elveszíti kizárólagos kontrollját cége felett, illetve, hogy a börze folyamatos növekedést kényszerít a társaságra. Ezek a változások rövidebb távon többlet-erőfeszítést és nem elhanyagolható mértékű költségeket jelentenek, azonban többnyire a cégek érdekeit is szolgálják. Ráadásul az előbbi feltételek egy része nélkül bizonyos vállalati mérettől a további növekedés a tőzsdén kívül is nehézkessé válik. MA
