Avatás előtt az újpesti híd
A tervek szerint vasárnap átadják a forgalomnak a felújított budapesti északi összekötő vasúti hidat. A mintegy 14 milliárd forintos beruházás során kicserélték a valójában három hídból álló – katonai hídszerkezeti elemekből épített – műtárgy indokolatlanul nehéz, K rácsozatú szerkezetét, statikailag pedig optimalizálták a létesítményt. A felújítást leginkább az tette sürgőssé, hogy a korábbi hídon megszokottá vált sebességkorlátozás – az Angyalföld és Óbuda között érvényes, óránként 30 km/h-s felső határ – mellett már nem tartható a Budapest–Esztergom vonalon az ütemes menetrend.
„Sok hazai vasúti híd már 20-25 éve vár karbantartásra. A legsürgősebb a budapesti déli öszszekötő vasúti Duna-híd és a szolnoki Tisza-híd fiatalítása lenne” – válaszolt a Világgazdaságnak Erdődi László, a MÁV Zrt. híd- és alépítményi osztályának vezetője. Ám már a mázolás is milliárdos tétel, erre újabb közel kétmilliárd rakódik a pillérek megerősítésével és a legszükségesebb acélszerkezeti javításokkal. Elvégzésükre négyéves program készült a MÁV-nál, az ez évre tervezett kezdésből azonban – pénz híján – nem lett semmi. Ráadásul ez csak a tűzoltás lenne, holott komoly felújításokra is szükség van.
Meg kell erősíteni a 60 éves déli összekötő vasúti híd szerkezetét, és át kell alakítani a pályaszerkezetét is. Ipariról kulturálissá vált környezete miatt felmerült, hogy célszerű lenne át is építeni, sőt, az elővárosi rendszerű közlekedés okán, valamint az ütem szerinti menetrend bevezetésével egy harmadik vágánnyal is ellátni. „Ez azonban feltehetően csak uniós forrás bevonásával valósítható meg” – mutatott rá a szakember. Az újabb sínpárokhoz kapcsolódó, harmadik, felső szerkezet ugyanis – az északi vasúti híd ráfordításigényének ismeretében – körülbelül 14-16 milliárdba kerülne mai árszinten. (A meglévő alépítmény viszont megfelel az új elvárásoknak is.) Egyelőre csak terv a szintén 60 éves szolnoki Zagyva- és Tisza-hidak felújítása is. A Budapest–Cegléd–Szolnok– Debrecen–Nyíregyháza–Záhony vonal, a Budapest–Újszász–Szolnok–Békéscsaba–Lökösháza vonal Szolnokig már megfiatalodott, illetve jelenleg zajlik a Szolnokon túli etapok rehabilitációja. A hidak azonban a szakasz Szolnok–Szajol közötti, e projektekből kimaradó részére esnek. Az országban a kelet–nyugati irányú vasúti vonalak a legforgalmasabbak, így azok hídjai kapják a legnagyobb terhelést, s így azok igényelik a nagyobb karbantartást is. A szolnoki hidaknál a mázolás mellett szintén a pillérfelújítás a legsürgősebb. Mivel az áthaladó jelentős forgalom miatt a fáradás jelei is látszanak e műtárgyakon, meg kell erősíteni a szerkezetüket, és át kell alakítani a pályaszerkezetüket. Itt is szükség lehet egy harmadik vágányra és egy új szerkezetre. Új hidat is kellene építeni, főleg Dunaújváros környékén, hogy a kelet–nyugati irányú forgalomnak ne kelljen feljönnie Budapestre. BHL
Pontozással értékelnek
A vasúttársaság hídgazdálkodási rendszerben pontozza a hidakat az állapotuk szerint. Az értékelés fő szempontja, hogy a feltárt hiányosság hogyan hat a vasúti forgalomra.A legrosszabb képet a mellékvonalakon található műtárgyak mutatják. E vonalakon még több mint húsz, háború utáni helyreállítás során épített ideiglenes híd üzemel.
A MÁV hídszerkezeteinek 13 százaléka száz évnél is idősebb, de – esetenként korlátozások mellett – mindegyiken biztonsággal közlekedhetnek a vonatok Erdődi szerint.
Az egyik legrégebbi az 1846-ban épített Bajza utcai gyalogos aluljáró.
A legrosszabb képet a mellékvonalakon található műtárgyak mutatják. E vonalakon még több mint húsz, háború utáni helyreállítás során épített ideiglenes híd üzemel.
A MÁV hídszerkezeteinek 13 százaléka száz évnél is idősebb, de – esetenként korlátozások mellett – mindegyiken biztonsággal közlekedhetnek a vonatok Erdődi szerint.
Az egyik legrégebbi az 1846-ban épített Bajza utcai gyalogos aluljáró. Sok ezer hídszerkezet vár javításra A MÁV Zrt. mintegy 8600 hídszerkezetet tart nyilván, ebből 617 készült acélból. A szerkezet megjelölés arra utal, hogy egy-egy híd gyakran több, külön-külön nyilvántartott elemből áll. Nagy a szerkezetek között a méretbeli eltérés is. Úgy 40 százalékukat a kétméteresnél kisebb nyílású átereszek teszik ki.
A vasúti forgalom fenntartása szempontjából a kisebb nyílású műtárgyak is nagyobb jelentőségűek, mint a közútiak, mert ezek tönkremenetelekor a vasútvonal lezárása, a vasúti járművek kerülő úton történő közlekedtetése nem oldható meg olyan egyszerűen kellő biztonsággal, mint a közúti közlekedésnél.-->
