Digitális könyvespolc

Tény, a bőröndbe az összes könyv nem fér be, a szelekció elkerülhetetlen, ám nem kizárt, hogy végül kevésnek bizonyulnak, s a várva várt nyaralás során még jutott volna idő az olvasásra.

Az elektronikus könyvekkel ez aligha történhet meg, hiszen míg az MP3-lejátszókkal sikerült azt a problémát áthidalni, hogy a teljes lemezgyűjteményt magunkkal kelljen vinnünk, addig az e-bookkal állandóan magunknál tarthatjuk a könyvtárunkat. A legújabb készülékek memóriájában ugyanis több száz, több ezer könyv fér el, ráadásul az éleződő konkurenciaharc eredményeként valószínűleg nem áll meg ezen a szinten a termékfejlesztés. Az elektronikus könyvek piacára ugyanis betört a Sony is, nagy riválist jelentve az Amazon Kindle nevű e-könyvének, amely szintén az öreg kontinens meghódítását tűzte ki célul. A „főpróba” megvolt, Amerikában és Kanadában ugyanis már árusítják a Sony termékét – az Amazonéval együtt –, ám úgy tűnik, a célpiac bővítésében némi korlátot jelenthet, hogy Japánban – a piac sajátosságaiból fakadóan – a gyártó eleve nem is próbálkozik a debütálással, az elektronikus könyveket kedvelők körében ugyanis a mobiltelefon verhetetlen.

Kérdés, Európában mennyire „érett meg” a közönség az elektronikus könyvekre. A gyártók mindenesetre bizakodók, Amerikában ugyanis egyelőre mind a 359 dollárba kerülő Kindle, mind a 300 dollárért elvihető Sony Reader beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A felhasználók száma folyamatosan nő – a piaci hírek szerint a debütálást követő első kilenc hónapban 240 ezer készüléket értékesített az Amazon –, ám ebben alighanem az is szerepet játszik, hogy a Kindle-tulajdonosok már több mint 160 ezer e-könyvet vásárolhatnak meg, átlagosan 10 dolláros áron. S meghatározott átalánydíjért lehetőségük nyílik a The New York Times és a The Wall Street Journal online számainak az olvasására is.

A gyártók szeme előtt azonban nyilván nem néhány százezres készülékeladási tervek lebegtek a kezdetekkor. Nem titkolt céljuk, hogy az e-könyv hasonló karriert fusson be, mint az iPod, amely a zenepiacot teljes mértékben forradalmasította, több millió ember szokását alakította át, belopva magát a mindennapjaikba, megszerezve a harmadik évezred leghíresebb technológiai „szerkentyűje” titulust. Igaz, az iPod esetében sem azonnal történt a „robbanás”, 2001. évi piacra dobását követően ugyanis pár év viszonylag csendben telt el, lassú bővülést hozva az eladások terén, miközben már – jegyzik meg egyesek cinikusan – az antarktiszi pingvinek is ezt használják.

Van-e arra esély, hogy a készülék hasonló karriert fusson be, mint az iPod, s rétegtermékből tömegtermékké nője ki magát? Szkeptikusokban nincs hiány, akiknek az a fő érve, hogy a könyvpiac jóval szűkebb, mint a zenéé. Az amerikai statisztikák lehangolóak, a lakosság komoly hányada évente egyetlen könyvet sem vesz a kezébe, éppen ezért miért érdeklődne az e-book iránt. (Európa mellett szólhat viszont, hogy itt jobb az arány.) A modern technológia iránt érdeklődők és az olvasótábor között sincs összefonódás, hiszen míg a felmérések szerint az előbbiek közé a 30 év körüli férfiak tartoznak, addig az utóbbiakhoz az ötven év feletti nők. Komoly szerepet játszhat az e-könyv elterjedésében az ár is. Hiszen míg az iPodokhoz egyes országokban már az utcákon – kávéautomatákhoz hasonló készülékeken – csekély összegért hozzá lehet jutni, addig kérdés, ki hajlandó több száz dollárt, illetve eurót áldozni egy elektronikus könyvért, amelyet futás vagy sétálás közben aligha lehet használni. S persze sok függ attól is, hogy az Amazonnak, illetve a Sonynak milyen kiadókkal sikerül megegyezni, milyen művekkel, bestsellerekkel tudják feltölteni a palettát. Ez utóbbit illetően sok minden kiderülhet az idei Frankfurti Könyvvásáron, ahol mindkét társaság ott lesz.

Konkurenciával azonban mindkettőjüknek számolnia kell: az öreg kontinensen ugyanis már tavaly óta jelen van a Philips csoporthoz tartozó holland iRex Technologies fejlesztése, az iLiad, illetve egyre népszerűbbnek tekinthető a Bookeen Cybook Gen3 terméke. A két olvasó előnyei közé sorolható, hogy annyit nyomnak, mint egy átlagos könyv, illetve akár teljes napfényben is tökéletesen lehet olvasni a tartalmat, az e-tinta technológiájának köszönhetően. Az áruk már borsosnak tűnhet – 339–630 euróba kerülnek –, főként annak fényében, hogy a memóriájuk nem alkalmas több száz könyv tárolására, inkább újságolvasásra használják a tulajdonosok.

Az Amazon Kindle terméke – amely tavaly novemberben debütált az Egyesült Államokban – vonzerejének tekinthető, hogy a többi versenytársával ellentétben a könyvek letöltéséhez nem szükséges számítógép, hiszen wifikapcsolatának köszönhetően közvetlenül az internetről elérhetők a kívánt darabok, azaz akár útközben is lehet könyveket vásárolni.

Munkatársunktól Portfólió A Sony Európában előreláthatólag 245 euróba kerülő e-könyvébe (Sony Reader PRS–505) egyetlen letöltéssel közel 7000 oldal, mintegy 160 regény vihető fel az ismertetések szerint – egy több gigabyte-os memóriakártyával pedig akár 15 ezer könyvet is el lehet tárolni rajta –, ám ennek alapfeltétele a számítógépes kapcsolat. Ami a paramétereket illeti, a tulajdonosnak nem kell nagy súlyt cipelnie, hiszen alig negyed kilóról van szó, s a vastagsága egy átlagos könyvével egyezik meg.

Az Amazon Kindle terméke – amely tavaly novemberben debütált az Egyesült Államokban – vonzerejének tekinthető, hogy a többi versenytársával ellentétben a könyvek letöltéséhez nem szükséges számítógép, hiszen wifikapcsolatának köszönhetően közvetlenül az internetről elérhetők a kívánt darabok, azaz akár útközben is lehet könyveket vásárolni. -->