Kiszűrnék a duplikációt

Komoly gondot okoz a magyar sportéletben, hogy az egyes sport- és civil szerveződések nem egyeztetik infrastrukturális fejlesztési elképzeléseiket. Ez átfedésekhez, párhuzamos fejlesztésekhez, ezáltal pazarláshoz vezethet. A közelmúltban két – összesen mintegy 20 milliárd forint értékű – budapesti beruházás is szóba került (egy futballstadion és egy fedett uszoda) az érintett szakszövetségek részéről, a hasonló fejlesztéseket előkészítő Budapesti Olimpiai Mozgalommal (BOM) azonban egyik szervezet sem tárgyalt.

A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) a múlt héten jelentette be, elkészítették egy új budapesti labdarúgó-stadion megvalósíthatósági tanulmányát, illetve első látványterveit, sőt már a megfelelő helyszínt is kiszemelték. A szövetség tájékoztatása szerint egyéves tervezést és tárgyalássorozatot követően jutottak el arra a szintre, hogy a nyilvánosság elé tárják a terveket.

A koncepcióban némileg meglepő, hogy az új arénát a korábbi elképzelésekkel ellentétben nem a Puskás Ferenc Stadion elbontásával és annak helyén építenék fel. Az MLSZ tájékoztatása szerint ennek az az oka, hogy oly módon az új létesítményt állami költségvetésből 50 milliárd forintot meghaladó ráfordítással lehetne csak megvalósítani, míg az általuk talált megoldás ennek a töredékéből kijöhet. Ráadásul a világ legnagyobb sportmarketingcége, az IMG által készített tanulmányból az is kiderült, hogy a magyar fővárosban nem létesíthető akármekkora stadion: Budapesten csak egy 30 ezer fős aréna működtethető nyereségesen, ez az a befogadóképesség, amely mellett belátható időn belül megtérül a befektetés. A megvalósíthatósági tanulmány elkészíttetése után a szövetség megbízást adott a tanulmányterv elkészítésére, és az MLSZ elnöke tárgyalásokat kezdeményezett Gyenesei István miniszterrel a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) tulajdonában lévő Fehér úti 6,6 hektáros terület tartós használatbavételéről. Ezt követően alakult ki a konkrét elképzelés a Magyar Nemzeti Labdarúgó Aréna tervéről, amely szerint az említett ingatlanon egy 31,2 ezres kapacitású, bővíthető, de kizárólag futballstadiont húznának fel 11 milliárd forintból.

Serényi Péter, az MLSZ szóvivője lapunknak elmondta: a létesítmény PPP-konstrukcióban épülne meg, megtérülési ideje húsz év lenne. A hasznosítást biztosítaná, hogy a válogatott meccsek mellett klubcsapatok is játszhatnának – akár kettős – mérkőzéseket is az arénában, amely ezen túlmenően koncertek és egyéb események rendezésére is alkalmas lenne. A szóvivő kiemelte: a projekt kulcskérdése, a Magyar Labdarúgó-szövetség megkapja-e a tartós használatbavételi jogot a magyar államtól a kiszemelt ingatlanra. Ugyanakkor nem az MLSZ terve volt az első ilyen kezdeményezés a közelmúltban. Azt követően, hogy hazánk elnyerte a 2010-es úszó Európa-bajnokság rendezésének jogát, Gyárfás Tamás, a szakszövetség elnöke közölte, a 2013-as világbajnokság megrendezésére is pályázik Magyarország, és erre az alkalomra egy új fedett uszodát is felhúznának a fővárosban. A vázolt tervek szerint a nyolcezer fő befogadására alkalmas létesítmény a Margitszigettől nem messze, a Duna pesti oldalán, a Elektromos Művek pályája mögötti területen lehetne. Bár a beruházás várt összegéről egyelőre nem nyilatkoztak az érintettek, minden bizonnyal több milliárdról lehet szó, hiszen a 2006-os Európa-bajnokságra tervezett lágymányosi fedett uszoda is végül azért hiúsult meg, mert a kormány által jóváhagyott 7,8 milliárd forintos keret sem fedezte volna a kivitelezést.

Érdekesség, hogy a két kezdeményezés alig két héttel azt követően látott napvilágot, hogy a főváros vezetése, a Főépítészi Hivatal és a BOM közösen nyilvánosságra hozta a 2020-as olimpia megpályázásához szükséges első helyszíntervrajzokat, mégsem egyeztetett velük sem a labdarúgó-, sem az úszószövetség.

Szalay-Berzeviczy Attila, a BOM elnöke lapunknak elmondta: mindkét létesítmény beilleszthető egy 2020-as budapesti olimpia infrastruktúra-koncepciójába. Új uszodakomplexumra Budapestnek ugyanúgy szüksége van az olimpiához, mint a központi stadion mellett egy másik modern futballarénára. Az azonban nem mindegy, hogy ezeket a létesítményeket pontosan hol is helyezzük el. A logikátlan helyszínválasztás ugyanis nagyban gyengítené Budapest későbbi olimpiai pályázatát – jelezte az elnök.

Amennyiben az MLSZ-stadion terve mellett egy 2020-as olimpia központi arénája is megvalósul a bejelentett csepeli helyszínen, akkor a Puskás Ferenc Stadion teljesen feleslegessé válik. Szalay-Berzeviczy Attila kiemelte: szükség van nemzetközi versenyek lebonyolítására alkalmas sportinfrastruktúra-fejlesztésre, de fontos lenne, ha ilyenek mostantól már egy átfogó olimpiai koncepció keretein belül valósulnának meg, nem pedig improvizatív módon. Hozzátette: ezt a keretet hivatott megteremteni az az olimpiai törvény, amely a BOM előterjesztésére előreláthatólag még ez év decemberében a Fővárosi Közgyűlés elé kerül elfogadásra, majd ezt követően a kormány és a parlamenti pártok asztalára.

Szerepet kapnának a dunai szigetek is – mondta korábban Beleznay Éva, Budapest főépítésze.

Az olimpiai és a médiafalu is a Csepel-sziget északi részén lenne.

Szerepet kapnának a dunai szigetek is – mondta korábban Beleznay Éva, Budapest főépítésze.

Az olimpiai és a médiafalu is a Csepel-sziget északi részén lenne.-->