A nők többsége eleve nem is számol azzal a lehetőséggel, hogy felső vezetői pozíciót tölthetne be, mert nem látja az előrejutás lehetőségét - derül ki Bokor Attilának, a Budapesti Corvinus Egyetem docensének és munkatársainak Aranykalitkában címmel publikált, felső vezetőket vizsgáló kutatásából. Hasonló következtetést vonhatunk le a Hay Group statisztikájából is: eszerint a cégmérettel arányban meredeken emelkedik az erősebbik nem aránya a Magyarországon működő vállalatoknál. A közepes méretű cégek vezetői között átlagosan ötször, míg a nagyvállalatokéi körében hat és félszer több a férfi, mint a nő.
Többnyire a vállalati kultúra sem hat biztatóan: legtöbb helyen úgy gondolják, hogy a gyermekes anyák kevesebb terhet bírnak, és már nem tudnak éjjelekig bent maradni.
"A Mol és az OTP vezérhelyettesei közt egyetlen nő sincsen" - jellemezte a HVG-nek a hazai nagyvállalatok általános gyakorlatát Somorjai Éva, a Magyar Telekom Nyrt. hr-vezérigazgató-helyettese, hozzátéve, hogy az MTelekomnál is az általa irányított terület a hat részleg közül az egyedüli, amelynek élén nő áll.
Összhangban van ezzel a sok nőben kezdettől fogva meglévő önleértékelő mechanizmus, amely kitűnően megmutatkozik a Karriermenedzsment Magyarországon című kutatási program 30 évesnél fiatalabb válaszadóinak elképzeléseiben is. A megkérdezett nők szakmailag ugyanolyan tehetségesnek vélik magukat, mint a férfiak, vezetői képességeiket jól számszerűsíthetőn alacsonyabbnak ítélik, és ötéves karrierterveikben legfeljebb a középvezetői szint elérése szerepel, szemben a férfiak felső vezetői céljaival.
