Borús vásári hangulat
Inkább turisztikai látványosság, semmint busás bevételt hozó üzlet lesz az idén az adventi vásári szezon mind a szervezők, mind a kiállítók számára. Néhány kisebb városban már tavaly sem állítottak standokat a gazdasági körülmények miatt bizonytalankodó kereskedők.
Pénteken a budapesti Vörösmarty téri rendezvénnyel kezdődik a hazai adventi vásári szezon. Fekete László, a szervező BTH Turisztikai Szolgáltató Kht. ügyvezető igazgatója a Világgazdaság kérdésére elmondta, az idei költségvetésük a múlt évihez képest 10 százalékkal, 80 millió forintra emelkedett. Összesen több mint 150 stand várja az idén a látogatókat, a bérleti díj a két évvel ezelőttihez képest jóval kedvezőbb: helyszíntől függően, forgalmi adó nélkül 150–400 ezer forintot fizetnek a kézművesek. Fekete László szerint ez évben hozzávetőleg 600 ezren biztosan felkeresik a belvárosi rendezvényt. A tavalyi adatok szerint a látogatók 70 százaléka külföldi volt.
Az Európa-szerte népszerű fővárosi vásár mellett a megyeszékhelyeken is lesz az idén karácsonyi vásár. A tavalyi 35 millió forint helyett ez évben 30 milliós összköltségvetéssel és 20 standdal kevesebbel indul az adventi esemény a jövő héten Győrben – válaszolt lapunk kérdésére Bozsóki Zoltán, a Győri Vásár Kft. ügyvezető igazgatója. Úgy véli, csökkent az érdeklődés, a kereskedők tartanak az idei karácsonyi szezontól. Éppen ezért már több éve nem változik a bérleti díj: helyszíntől függően – forgalmi adó nélkül – 350–450 ezer forint között lehet standot bérelni. Az igazgató ennek ellenére reméli, sikerül a négy hét alatt a tavalyihoz hasonló, 80-100 ezer fős látogatottságot elérni, amelyből egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a külföldiek.
A Győrtől mintegy 30 kilométerre fekvő Csornán már a múlt évben is elmaradt a karácsonyi vásár. A szervezők a vállalkozói érdeklődés lankadásával magyarázták a „kényszerszünetet”.
A rendezők egybecsengő véleménye szerint szolgáltatások – például vendéglátás és programok – nélkül a vásárok már nem vonzanak annyi látogatót, mint korábban. A vásárlói szokások inkább a plázák forgalmát hizlalják. A nagyobb városokban, megyeszékhelyeken – ha csak hagyományőrzés céljából is, de – továbbra is felállítják az adventi pavilonokat.
Az karácsonyi vásár ötlete Németországból származik, ahol 1434 óta tartanak ilyen rendezvényeket. Négy-öt héttel az ünnep előtt, az első adventi vasárnap környékén pakolnak ki a kézművesek a főtérre vagy a főutcára. A német nyelvterületeken – részben a hagyománynak, részben a színvonalnak köszönhetően – rendkívül sokan keresik fel az ilyen rendezvényeket: Stuttgartba évente több mint hárommillióan látogatnak el, Nürnbergben és Drezdában kétmillió vendéget fogadnak ebben az időszakban. Ez utóbbi az egyik legrégebbi: 572 éve rendezik meg. Ezenkívül világhírű a bonni, a lübecki, a salzburgi, a villachi és a bécsi vásár is. Ez utóbbi a költségvetését tekintve a legnagyobbak közé tartozik: csak világításra kilencmillió eurót költenek az idén.
Kevesen gondolnánk, de a német és osztrák rendezvényekre több magyar utazási iroda is szervez néhány napos túrát. A németországi helyszínekre 40-50, az ausztriai városokba már 30 ezer forintért is kínálnak hosszú hétvégéket a hazai cégek. Ugyanez fordítva is igaz: tavaly Japánból érkezett számos turista utazási irodákon keresztül a budapesti andventi vásárra.
