Csak a járvány a jó üzlet

Miközben az antibiotikumok értékesítése a teljes magyarországi gyógyszereladások csupán 6 százalékát teszik ki, a téli influenzajárvány még mindig „jó üzlet” a gyártók számára – derül ki a világ legnagyobb gyógyszeripari piackutató és tanácsadó vállalatának számító IMS Health hazai leánycégének adataiból.

A tapasztalatok szerint október és március között nő a megfázások és az ebből fakadó bak-teriális megbetegedések. A lapunknak készített összegzés alapján például tavaly januárban és februárban az éves átlaghoz képest 60 százalékkal több antibiotikum fogyott, míg júliusban és augusztusban az éves átlag felét vásárolták a betegek. A téli szezonban a légúti fertőzések kezelései igényelnek több gyógyszert, nyáron pedig a húgyúti fertőzésekre adnak leggyakrabban antibiotikumot az orvosok. A szezonális kiugrásoktól függetlenül az IMS Health elemzői rámutatnak: az elmúlt öt évben a gyógyszereladások összértéke 39 százalékkal nőtt, az antibiotikumok iránti kereslet viszont csupán 4 százalékkal bővült Magyarországon. A szakértők szerint a visszaesés hátterében főként az egészségügyi reform megszorító intézkedései állnak. Az antibiotikumok korábbi árának akár 75–90 százalékos támogatásának aránya az elmúlt három évben ugyanis majdnem a harmadára (legfeljebb 25 százalékra) csökkent.

Az IMS Health megállapításait alátámasztják az egyik meghatározó hazai antibiotikum-gyártónál is. A Teva Magyarország Zrt. készítményeinek jelenleg mindössze 3 százalékát teszik ki az antibakteriális szerek, forgalmazásuk 2,5 százalékát adja az összárbevételnek. A cégnél elmondták azt is, hogy az antibiotikum-gyártás terén lassú, de folyamatosan csökkenő tendencia érvényesül mostanság.

Akár több ezren is meghalhatnak amiatt, hogy amikor valóban súlyos a helyzet, az antibiotikumok már nem használnak – mondta lapunknak az Infektológiai Szakmai Kollégium elnöke. Ludwig Endre rámutatott: a gyógyszergyártók egyre kisebb energiát és kevesebb pénzt áldoznak új antibiotikumok fejlesztésére. A fokozódó passzivitás oka, hogy az utóbbi 10 évben számos olyan baktérium alakult ki, amelyek ellenállóak az ismert antibiotikumokkal szemben.

A professzor megjegyezte: a gyártók nem csak a baktériumrezisztencia miatt fogták vissza az antibiotikum-fejlesztéseket. Egyre több új területen mutatkozik igény a fejlesztésekre, így a kutatók a költséges és kockázatos antibiotikumok helyett a kardiológia, a gasztroenterológia és a pszichiátria felé vették az irányt. Ráadásul ezeken a területeken igencsak kifizetődő az új gyógyszerek fejlesztése, hiszen jellemzően krónikus betegségeket kezelnek velük. Ezeket az orvosságokat a betegek az év 365 napján szedik, szemben az antibiotikumokkal, amelyek legfeljebb néhány hétig szedhetők.