Csődveszély a fémpiacon
Jelenlegi formájában számos kis- és középvállalkozás helyzetét lehetetlenítené el a fémlopások visszaszorítását célzó törvénytervezet – áll a Hulladékhasznosítók Országos Egyesülete (HOE), a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége (KSZGYSZ), a Magyar Fémhulladék Forgalmazók és Feldolgozók Szövetsége (Fémszövetség), valamint a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) közös állásfoglalásában. A négy szervezet lapunkhoz eljutott véleménye szerint az Országgyűlés elé minap beterjesztett tervezetbe a szakma több észrevételét beépítették, ám az előterjesztés továbbra is 15 napos tárolási kötelezettséget írna elő minden fémhulladékra, ez a gyakorlatban éves szinten több milliárd forintos veszteséget okozhat az ágazat cégeinek.
Ugyanis a fémkereskedelem napi tőzsdei árak alapján zajlik, márpedig mind a nemzetközi, mind a hazai vas- és nemvasfémpiacon már egy héten belül jelentős árváltozások szoktak történni. Így ez a kitétel az egész fémkereskedelmi tevékenységet ellehetetlenítené azáltal, hogy teljesen kiszolgáltatná a kereskedőket a piaci árak változásainak.
Az előírás azzal a céllal született, ha valahol elloptak valamilyen fémet, a hatóságnak legyen lehetősége azt a beolvasztás előtt megtalálni. Azonban ez a gyakorlatban teljesen alkalmazhatatlan lenne, hiszen ha valaki rosszhiszeműen lopott árut vesz át, akkor nem vár 15 napot, míg megjön a hatóság. Emellett a rendszer hatékonyságához a hatóságnak az összes lopási esetben – minimum évi 3-4000 – minden engedélyes telepet végig kellene látogatnia, és akkor még ott vannak az illegális, engedély nélküli telepek is.
A szakma egyetért a terület szabályozásával, ám legfeljebb háromnapos tárolási kötelezettséget tartunk elképzelhetőnek, és azt is csak a természetes személyektől származó hulladékok esetén – tette hozzá Horváth Ferenc. A HOE Vas- és színesfémhulladék-szakosztályának elnöke szerint például teljesen értelmetlen 15 napos tárolási kötelezettséget előírni egy autógyárból kikerülő fémforgácsszállítmányra.
A HOE, a KSZGYSZ, a Fémszövetség és az MGYOSZ ehelyett inkább egy olyan elektronikus nyilvántartási rendszer felállítását javasolják, amely a vám- és pénzügyőrség (VP) és az engedélyes kereskedők között amúgy is létesülő online rendszerre épülne rá. Ezen keresztül lopás esetén azonnal értesíteni lehetne – akár a károsult által is, természetesen rendőrségi jegyzőkönyvvel igazolt káresetekben – valamennyi engedélyes telepet a lopott áru mennyiségéről és minőségéről is. Ha pedig a leírásnak megfelelő tárgy valamelyik engedélyes telepre kerülne, annak vezetője köteles lenne azonnali értesíteni a VP-t és a rendőrséget is.
Szintén a megelőzést, illetve a felderítés eredményességét javítaná, ha a fémátvevők jogosultságot kapnának ügyfeleik személyi okmányaiba való betekintésre, valamint az adatok rögzítésére. Emellett a négy szervezet támogatja, hogy megteremtsék a jogi hátterét annak is, hogy az illegális kereskedőnél az ott található termékeket vagy tettenérés esetén az elkövető eszközeit (teherautó, egyéb eszközök) azonnal el lehessen kobozni.
A HOE, a KSZGYSZ, a Fémszövetség és az MGYOSZ szerint a szaporodó fémlopások mögött alapvetően egyébként sem a jogi szabályozás hiányossága, hanem a határozott hatósági fellépés hiánya és az igazságszolgáltatás lassúsága húzódik meg. Annál kevésbé lehet a jogi szabályozás hiányosságára visszavezetni a negatív tendenciákat, hiszen alig van ma Magyarországon olyan tevékenység, amely jobban szabályozott és engedélyekkel körülbástyázott lenne, mint a fémhulladék-felvásárlás és -kereskedelem.
