Egyensúlyoz az Easyjet

Közvetlen haszna is származhat az Easyjetnek a gazdasági válságból, az ugyanis az olcsón üzemelő légitársaságok felé hajtja az utasok egy részét – mondta lapunknak adott helyzetet értékelve Peter Voats regionális marketingvezető. A brit diszkonttársaság ugyanakkor még nem döntötte el, hogy a jövő nyári menetrend életbelépésekor – az előkészületeket most fejezik be – növeli-e a kapacitást Budapestre, illetve onnan a célállomásokra.

Az Easyjet a téli időszakra nem csökkentette a kapacitást Ferihegyen, s bár nem tekinti versenytársnak a Ryanairt, mégis számon tartja, hogy utóbbi viszont két hónapig kevesebb járatot üzemeltet. Az Easyjet inkább a hagyományos cégeket (Malév, Alitalia) tartja közel azonos szolgáltatást kínálónak, ám ezeknél jóval gyorsabban képes reagálni a változásokra. A közelmúltban – decemberi hatálylyal – Milánóban például 11-ről 15-re emelte ott állomásozó repülőgépeinek számát, amint kiderült, hogy az Alitalia a csőd szélére került és leállította bizonyos járatait. Térségünk fővárosaiban még mindig nem létesített bázist, de erre bármikor képes, ha a kereslet tartósan magas lesz.

A vezető szerint a magyar piacon a jegyértékesítés 99,9 százaléka zajlik interneten, és folyamatosan növekszik a cég honlapján eladott szállodai és autókölcsönzői szolgáltatások értéke, illetve az ez után kapott jutalék. Mindez azt jelenti, hogy az egy utasra jutó összes bevétel látványosan felfelé kúszik.

Az Easyjet 2004 májusában lépett a magyar piacra, azóta több mint 2,5 millió utast szállított Budapestre, illetve innen különböző városokba, jelenleg Londonba, Berlinbe, Dortmundba, Genfbe és Párizsba (Orly) közlekedtet járatokat. A Budapest Airport szerint a Ferihegyi részesedése körülbelül nyolc százalék, ezzel a második a Wizz Air mögött.

Arra a kérdésünkre, hogy esetleg időszakosan megjelennek-e például Sármelléken, azt mondta: a szezonális forgalomra építő repülőterek nem szerepelnek a terjeszkedési listán, úgyhogy maradnak Ferihegyen.

Az Easyjet november 18-án hozza nyilvánosságra a nem rég véget ért üzleti év eredményeit, ezt nyilvánvalóan lerontja a súlyosbodó válság, illetve a tárgyidőszakban magasra felkúszott üzemanyagár. A cég szerint ugyanakkor az éves üzemanyagköltség várt 185 millió fontos növekedésének több mint 50 százalékát sikerült ellensúlyozni. A válság mégis arra késztette, hogy 60 főt – zömmel adminisztratív munkaerőt – elbocsásson a londoni központban.

Az első három negyedévről annyit már lehet tudni, hogy az utasok száma 16 százalékkal nőtt a tavalyi év azonos időszakához képest. Az ülésenkénti teljes bevétel 46,36 font volt, ez 12 százalékkal magasabb, mint tavaly a harmadik negyedben, a teljes bevétel pedig 32 százalékkal nőtt. Ebben jelentős szerepe van a járulékos bevételeknek és az euró erősödésének.

A társaság 110-120 millió font körüli adózás előtti nyereséget vár, amennyiben a fedezeti ügyletekkel nem biztosított üzemanyag ára átlagosan 1280 dollár/tonna körül alakul a pénzügyi év második felében. A cég a 2009-es üzleti év üzemanyag-szükségletének jelenleg 28 százalékát biztosította fedezeti ügyletekkel 1265 dollár/metrikus tonna átlagáron. MN