Élesen kritizálták az új médiatörvényt

A múlt hét végén összeült a „médiaparlament”, hogy megvitassa a legújabb médiatörvény-tervezetet. A távirati iroda tudósítása szerint a rendezvényen részt vevők között voltak, akik a gyerekeknek vagy az időseknek szóló műsorok támogatását tették volna be az anyagba, mások azt javasolták, hogy emeljék a rádiókban legalább 40 vagy 50 százalékosra a hazai zenék arányát. A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége azt indítványozta, hogy csak olyan televíziók sugározhassák adásukat, amelyek feliratozzák műsoraikat. Ez évi 200 millió forintba kerülne cégenként, de a szövetség szerint a tévék cserébe több tízezer nézőt nyerhetnének.

A médiaparlament résztve-vőin kívül élesen kritizálja a sajtóhoz eljuttatott közleményében a készülő médiatörvényt az RTL Klub. A televízió szerint a tervezet nem előrelépéseket, hanem visszalépéseket tartalmaz, veszélyezteti a sajtószabadságot és ellehetetlenítheti a műsorszolgáltatókat. Az RTL egyebek között ellenzi, hogy a földfelszíni országos műsorszolgáltatókat mindenféle jogcselekmény nélkül többletkötelezettségekkel terheljék. Az sem elfogadható a kereskedelmi televízió számára, hogy a Médiahatóság részére versenyfelügyeleti hatáskört biztosítana a törvény. Magyarországon ugyanis létezik már egy megfelelően működő versenyfelügyeleti szerv, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), és egy újabbnak a működtetése pénzkidobás lenne.

Szintén kifogásolható, hogy míg a GVH döntései ellen lehet fellebbezni és felülvizsgálatot kérni, a Médiahatóságnál kizárnák a rendkívüli jogorvoslat lehetőségét, így az „gyakorlatilag bármikor bármit megtehet különösebb kockázat és kontroll nélkül” – áll az RTL Klub Országgyűléshez írt levelében. A kereskedelmi tévé emellett a kiróható bírságok összegét is túlzottan magasnak tartja (ezek a tervezet szerint akár az éves árbevétel 10 százalékára is rúghatnának), különösen annak tükrében, hogy az azzal egyet nem értő megbüntetett műsorszolgáltatók csak minimális lehetőséget kapnának a jogorvoslara.

A felügyeleti szerv „média-rendőrségi” jogkörével sem ért egyet az RTL Klub, az ugyanis visszaélésekre adhat okot, s alapvetően sárba tiporja a sajtó- és szerkesztési szabadság alkotmányos alapjogát. Hasonló véleményt fogalmaz meg közleményében a Magyar Televízió is; a társaság alkotmányossági szempontból aggályosnak tartja, hogy a Médiahatóság olyan széles körű hatáskört kapjon, mintha nyomozó hatóság lenne. A közszolgálati televízió emellett leginkább azt hiányolja, hogy a tervezet nem ad kielégítő választ arra, hogyan és milyen forrásból biztosítható a közszolgálati média önállósága. VG