Cégvilág

Magyar lósport: elpatkol vagy megmentik?

Haldoklik a magyar lóversenyzés, a Kincsem Park veszteséget termel, s jó ha 2009 végéig működik. Egy komplex koncepció megmenthetné a sportágat, megalapozhatná annak pénzügyi stabilitását - olvasható a novemberi Manager Magazin cikkében, amelyből a Világgazdaság Online kínál előzetest.

Piros-fehér-zöld zászlót lengetett a lelátón néhány magyar szurkoló egy szép vasárnap délután a párizsi ezerméteres Prix de l''Abbey de Longchampon. Imperiál és Kincsem óta a legsikeresebb magyar lónak, Overdose-nak szurkoltak, amelynek teljesítménye az elmúlt néhány viadal óta óriásit lendített a haldokló magyar lóversenyzés hírnevén.

Privatizációs kudarc. Októberben ismét eladásra kínálták a hazai lóversenyeket és fogadást szervező két állami társaságot s velük együtt a fogadási koncessziót is. A Nemzeti Lóverseny (NL) Kft. és a Magyar Lóversenyfogadást Szervező (MLSZ) Kft. gyakorlatilag a rendszerváltást követő átszervezés óta veszteségesen működik, további fejlesztésekre az állam nem akar költeni, a magyar lóversenyzés hagyományait azonban – jelezték – fenn kívánják tartani.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) jogelődje, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Zrt. 2007 novemberében kínálta eladásra a cégeket. Lóversenyfogadás szervezésére legalább 100, bukmékeri rendszerű fogadás szervezésére legalább 400 millió forint koncessziós díjat kellett volna a nyertesnek fizetni évente, ám a decemberi határidőig egyetlen pályázat érkezett, s végül az ÁPV Zrt. sikertelennek nyilvánította a pályázatot. Vajtó Lajos, a két állami társaság ügyvezető igazgatója több lapnak is azt nyilatkozta a „lovi nem ingatlanbiznisz”, a Kincsem Parkot és az alagi gyakorlópályát a privatizáció során nem adták volna el, csak vagyonkezelésbe került volna.

Megcsorbult népszerűség. A sikertelen privatizációt követően Gőgös Zoltán földművelésügyi államtitkár azt hangoztatta, a lóversenyzés Magyarországon néhány ezer ember belügye, amelyre a Parlament falain belül nem is kellene szót vesztegetni. A versenyzésre megkapták a modern Kincsem Parkot, de a szervezők nem éltek a lehetőséggel, s továbbra is veszteséget termelnek.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. augusztus végén állt elő azzal a koncepcióval, amely szerint az NL Kft. részben a közel ötmilliárd forintos lejárt tulajdonosi kölcsönei fejében, részben egy 2,5 milliárd forint értékű közbeszerzési eljárással közvetlenül megszerzi/megvásárolja a Kincsem Parkot és az alagi gyakorlópályát. (Az előzetes vagyonbecslés szerint a két társaság piaci értéke több mint 18 milliárd forint, a két lóversenycég névértékét, a 2,5 milliárd forintot leszámítva is jelentős árelőnnyel, nagyságrendileg több mint tízmilliárddal olcsóbban jutott az állam közvetlenül a két ingatlanhoz.) Az adásvétel révén kapott pénzből az amúgy is állami tulajdonú NL Kft. – s ezzel együtt a lóversenyzés is – a jelenlegi formában 2009 végéig működhet. Az állam tehát további egy esztendőre garantálta a magyar lóversenyzés finanszírozását.
„Ablakon kidobott pénz a rossz rendszert még egy évig működtetni” – állítja Horváth Zalán, a tavasszal alakult Összefogás a Magyar Lóversenyzés Jövőjéért Egyesület elnöke.

Aki figyelemmel kíséri a rendszerváltozás utáni lóversenyzés alakulását, láthatja, hogy az igen nagy mértékben vesztett a népszerűségéből. Tíz évvel ezelőtt hét közben – például szerdán vagy csütörtökön – még ezres tömeg látogatta a pályákat, és az éves fogadási forgalom reálértékben a jelenleginél nagyobb összeget tett ki. Nemcsak a nézők, hanem a lótulajdonosok elpártolása is évről évre nehezebb helyzetbe hozza az ágazatot, csak a strukturális átalakítás, a profiltisztítás és a gazdasági viszonyok újraszabályozása mentheti meg a hazai versenyzést. Horváth Zalán hangsúlyozta, az egyesület komplex koncepciót készített a lovi átalakítására, amelyet a tulajdonos MNV Zrt.-nek is felvázoltak, ám az továbbra sem hajlandó tárgyalni velük.

A teljes cikk a novemberi Manager Magazinban olvasható

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek