Magyar lósport: elpatkol vagy megmentik?
Piros-fehér-zöld zászlót lengetett a lelátón néhány magyar szurkoló egy szép vasárnap délután a párizsi ezerméteres Prix de l''Abbey de Longchampon. Imperiál és Kincsem óta a legsikeresebb magyar lónak, Overdose-nak szurkoltak, amelynek teljesítménye az elmúlt néhány viadal óta óriásit lendített a haldokló magyar lóversenyzés hírnevén.
Privatizációs kudarc. Októberben ismét eladásra kínálták a hazai lóversenyeket és fogadást szervező két állami társaságot s velük együtt a fogadási koncessziót is. A Nemzeti Lóverseny (NL) Kft. és a Magyar Lóversenyfogadást Szervező (MLSZ) Kft. gyakorlatilag a rendszerváltást követő átszervezés óta veszteségesen működik, további fejlesztésekre az állam nem akar költeni, a magyar lóversenyzés hagyományait azonban – jelezték – fenn kívánják tartani.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) jogelődje, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Zrt. 2007 novemberében kínálta eladásra a cégeket. Lóversenyfogadás szervezésére legalább 100, bukmékeri rendszerű fogadás szervezésére legalább 400 millió forint koncessziós díjat kellett volna a nyertesnek fizetni évente, ám a decemberi határidőig egyetlen pályázat érkezett, s végül az ÁPV Zrt. sikertelennek nyilvánította a pályázatot. Vajtó Lajos, a két állami társaság ügyvezető igazgatója több lapnak is azt nyilatkozta a „lovi nem ingatlanbiznisz”, a Kincsem Parkot és az alagi gyakorlópályát a privatizáció során nem adták volna el, csak vagyonkezelésbe került volna.
Megcsorbult népszerűség. A sikertelen privatizációt követően Gőgös Zoltán földművelésügyi államtitkár azt hangoztatta, a lóversenyzés Magyarországon néhány ezer ember belügye, amelyre a Parlament falain belül nem is kellene szót vesztegetni. A versenyzésre megkapták a modern Kincsem Parkot, de a szervezők nem éltek a lehetőséggel, s továbbra is veszteséget termelnek.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. augusztus végén állt elő azzal a koncepcióval, amely szerint az NL Kft. részben a közel ötmilliárd forintos lejárt tulajdonosi kölcsönei fejében, részben egy 2,5 milliárd forint értékű közbeszerzési eljárással közvetlenül megszerzi/megvásárolja a Kincsem Parkot és az alagi gyakorlópályát. (Az előzetes vagyonbecslés szerint a két társaság piaci értéke több mint 18 milliárd forint, a két lóversenycég névértékét, a 2,5 milliárd forintot leszámítva is jelentős árelőnnyel, nagyságrendileg több mint tízmilliárddal olcsóbban jutott az állam közvetlenül a két ingatlanhoz.) Az adásvétel révén kapott pénzből az amúgy is állami tulajdonú NL Kft. – s ezzel együtt a lóversenyzés is – a jelenlegi formában 2009 végéig működhet. Az állam tehát további egy esztendőre garantálta a magyar lóversenyzés finanszírozását.
„Ablakon kidobott pénz a rossz rendszert még egy évig működtetni” – állítja Horváth Zalán, a tavasszal alakult Összefogás a Magyar Lóversenyzés Jövőjéért Egyesület elnöke.
Aki figyelemmel kíséri a rendszerváltozás utáni lóversenyzés alakulását, láthatja, hogy az igen nagy mértékben vesztett a népszerűségéből. Tíz évvel ezelőtt hét közben – például szerdán vagy csütörtökön – még ezres tömeg látogatta a pályákat, és az éves fogadási forgalom reálértékben a jelenleginél nagyobb összeget tett ki. Nemcsak a nézők, hanem a lótulajdonosok elpártolása is évről évre nehezebb helyzetbe hozza az ágazatot, csak a strukturális átalakítás, a profiltisztítás és a gazdasági viszonyok újraszabályozása mentheti meg a hazai versenyzést. Horváth Zalán hangsúlyozta, az egyesület komplex koncepciót készített a lovi átalakítására, amelyet a tulajdonos MNV Zrt.-nek is felvázoltak, ám az továbbra sem hajlandó tárgyalni velük.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.