Nő a cégimázs, vonzóbb az állás

Hitelesség. Ha két szóban kellene összefoglalni, hogy a top 10 cég dolgozóit mi jellemzi a többi vállalat alkalmazottaihoz képest, akkor ez a hit és a bizalom lenne. A legjobb foglalkoztatók alkalmazottai ugyanis úgy vélik, vállalatuk nem csupán jó munkahelynek számít közvetlen környezetükben, hanem vonzó is a rátermett és tehetséges emberek számára, így 83 százalékuk nyugodt szívvel ajánlaná munkahelyét álláskereső ismerőseinek. Ezzel szemben az átlagos cégek alkalmazottai közül csak minden második tenné ezt szívesen, sőt, még ennél is kevesebben gondolják úgy, hogy munkahelyük vonzó lehet a tehetséges kollégák számára.

A munkahelyi brand erős hatással van a dolgozói elkötelezettségre: egy – munkahelyként is – jó hírű céghez sokkal erősebben ragaszkodnak munkatársai, míg azon vállalatoknak, amelyek nem képesek az ott dolgozók elégedettségét kivívni, több erőfeszítést kell tenniük az ugyanolyan szintű elkötelezettség eléréséhez – hívta fel a figyelmet Veres Rita, a Legjobb Munkahely Felmérés regionális vezetője.

Vezetői elköteleződés. A tapasztalatok azt mutatják, hogy bár a felső vezetők megítélése elsősorban áttételes jellegű – hiszen a dolgozók nagy része nem kerül napi kapcsolatba velük a megközelíthető, dolgozói problémákra nyitott, a munkatársakat értékes erőforrásként kezelő felső vezetés óriási lökést tud adni a munkavállalói elkötelezettségnek. Nézzenek csak vissza az előző oldalra, hány felső vezető jött rá erre a legjobbak közül. Például: „meg kell halljuk, értsük munkatársainkat – hogyan érintik őket a döntések, hogyan találják meg a helyüket a változó, formálódó követelmények közt, mennyire képesek a környezet kiváltotta változásokat elfogadni, követni azokat” (Novartis) vagy „tisztelettel és bizalommal bánunk embereinkkel, ez nyugodt és kiegyensúlyozott munkalégkört biztosít mindannyiunk számára” (Wrigley).

Nem véletlen tehát, hogy a legjobb munkahelyeknél a dolgozók több mint kétharmada érzi úgy, hogy a vezetők a cég érdekei mellett szem előtt tartják az alkalmazottak érdekeit is, míg egy átlagos vállalatnál alig több mint minden harmadik dolgozó gondolja így.

Hasonló képet kapunk, ha a munkavállalókat arról kérdezzük, hogy milyen gyakran van alkalmuk személyesen találkozni a vállalat első számú vezetőjével. Míg a legjobb munkahelyeken dolgozók közel kétharmada havonta vagy gyakrabban látja az igazgatót/ügyvezetőt, és csupán minden huszadik találkozik vele évente vagy még ennél is ritkábban, addig egy átlagos magyar cégnél a kollégák hozzávetőleg egyötöde csak egy évben egyszer vagy még annyiszor sem találkozhat az első számú vezetővel, és csupán minden másodiknak van alkalma havonta vagy gyakrabban kapcsolatba lépni vele.

Jogos kritika. Ahogy tökéletes munkavállalók, főnökök nincsenek, úgy tökéletes munkahelyek sem léteznek, előttük is van még fejlődési pálya. Ilyen terület például, hogy a legjobb cégeknél sem érzik teljes mértékben a kollégák, hogy lehetőségük van a munka-magánélet egyensúly megteremtésére, vagy épp teljesen világos számukra, hogy a munkakörükkel kapcsolatban mit várnak el tőlük.

A kollegiális kapcsolatok, a közvetlen feletteshez való viszony, a munkakörnyezettel való elégedettség tekintetében minimális a top 10 vállalatok előnye. Sőt, vannak kifejezetten fájó pontok, ilyenek a karrierlehetőségek, a tehetségek kiemelt kezelése, vagy épp a fizetés, ezekről a munkavállalók általában kevésbé kedvezően vélekednek, függetlenül attól, hogy egy legjobb vagy egy átlagos munkahelyen dolgoznak. Ez utóbbival a következő oldalon részletesen foglalkozunk. VG