Nyelviskolákra is hat a válság

Jelentős hallgatói létszámcsökkenéssel nem, de némi piaci átrendeződéssel számolnak a hazai nyelviskolák a gazdasági válság kapcsán – vélekednek a lapunk által megkeresett ágazati szakértők. Ilyen változás lehet, hogy eltűnnek majd a „céltalanul” tanuló diákok, akiknek helyét a karrierjüket és a munkájukat féltő hallgatók vehetik át. Mivel a nyelvoktatásban már több éve hatalmas a verseny, ezért jelentős áremelésre jövőre biztosan nem kell számítani, a tarifák várhatóan az inflációs szint alatt emelkedhetnek.

A válság szele azonban megérintette a nyelviskolákat, ez leginkább abban nyilvánul meg, hogy megcsappant a magánszemélyek érdeklődése – mondta lapunknak Hoór Krisztina, a Berlitz Nyelviskola magyarországi igazgatója. Szerinte a gazdasági visszaesés ebben az ágazatban úgy érzékelhető, hogy a multik leányvállalatai sokkal óvatosabbak. Vannak ugyan új megrendelések, de sokkal körültekintőbben kérik a nagy, nemzetközi nyelviskolák – mint például a Berlitz – oktatási csomagját. Az iskola magyarországi vezetőjének becslése szerint náluk a jövő év második negyedében gyűrűzhet be igazán a megrendelések csökkenése, drámai visszaesésre azonban nem számít. A nem megfelelő nyelvismeret ugyanis – főleg a nemzetközi nagyvállalatoknál – már a belső levelezéseknél is olyan nehézségeket okozhat, amely további anyagi veszteségeket generálna a cégeknek amellett, hogy jövőre vélhetően egyébként is kevesebb megrendeléssel számolhatnak.

A várható lassulás jeleit három hete érzékelte először a Berlitz. Most információkat gyűjtenek arról, hogy az egyes országokban hogyan lehetne érdekeltté tenni a cégeket abban, hogy a ne fogják vissza dolgozóik „szellemi fejlesztését”.

Rozgonyi Zoltán, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke szerint egyelőre nem érzékelhetők a válság hatásai a szakmában. „Ez az üzletág lassabban reagál, sokan még szeptemberben iratkoztak be, amikor még nem volt közvetlenül érzékelhető a krízis” – mondta el a Világgazdaságnak. Szakértők szerint a nyelviskolák már a gazdasági-pénzügyi válságot megelőző egy-másfél évtől folyamatosan lassulnak. A hallgatószám csökkenése, a nyelviskolákból meglévő túlkínálat és a rövid távra tervező szereplők – csak néhány azon okok közül, amelyek nem tettek jót az ágazatnak. Az elnök jövőre nem számít a hallgatószám jelentős visszaesésére. Rozgonyi úgy véli, akinek valóban szüksége van rá, az úgyis tanul. Inkább azt várja, hogy a céltudatosabb, a karrierépítő nyelvoktatásra helyeződik a hangsúly. Emellett infláció alatti, mindössze 2-3 százalékos áremelésre számít. Évente egyébként 100 ezer ember tesz nyelvvizsgát idehaza. „Akkora válság nem lehet, hogy ez a létszám érezhetően kevesebb legyen, mert az állásukat, karrierjüket féltők vélhetően még jobban tanulnak majd” – véli a szakember. VG

A legdrágább a vállalati oktatás. Az alaptarifa itt három-ötezer forint, de nem ritka, hogy akár hatezret is elkérnek egy óráért.

A legdrágább a vállalati oktatás. Az alaptarifa itt három-ötezer forint, de nem ritka, hogy akár hatezret is elkérnek egy óráért. -->