Cégvilág

Orvosok szorítóban, bizalmatlan betegek

Türelmetlenebbek a betegek, elsősorban Budapesten, gyakran jelentik fel az orvost. Nőtt a doktorok leterheltsége, gyakran kontrollálják őket a páciensek. Betegjog már van, orvosjogi képviselőre is szükség lenne.

A GfK LHS Healthcare szeptemberben és októberben 170 orvossal egyéni és csoportos interjúk formájában végzett vizsgálatában arra kereste a választ, hogy az orvosok mit gondolnak, hogyan értékelik a betegellátás változásait. A kutatás az egy évvel ezelőtt lefolytatott vizsgálat nyomon követéseként valósult meg.

A személyes beszélgetések rávilágítottak: sok orvos érzi úgy, több munkát kell vállalnia, több munkahelyen kell egyszerre dolgoznia a megfelelő jövedelem elérése érdekében. Ez nagyon sok feszültséggel jár számukra, mind az időbeosztást, mind pedig az energiaráfordítást tekintve. Úgy érzik, hogy valójában szolgálatot kell teljesíteniük és nem szolgáltatást biztosítaniuk. Ennek következtében azt tapasztalják, hogy elvárás a betegek részéről, hogy az orvos mindig mindenki számára rendelkezésre álljon, elérhető legyen, tökéletesen teljesítsen, és mindazért is vállalja a felelősséget, amiről esetleg nem tehet.

A beavatkozások kockázatát is sok esetben az orvos hibájaként értelmezik a betegek, és sokszor azonnal műhibának tulajdonítják azt. A kvalitatív felmérés eredményeiből kiderül, hogy az elmúlt egy évben az orvosok egyre növekvő türelmetlenséget tapasztalnak a betegek részéről, ez Budapesten nagyobb mértékű, mint vidéken. Itt a türelmetlenség erős követelődzéssel, és akár agresszív viselkedéssel is párosul. Többször előfordul, hogy a beteg vélt sérelme miatt panasszal fordul az intézmény vezetéséhez, vagy az orvos 5 perces késése miatt feljelentést tesz az Egészségbiztosítási Felügyeletnél.

Az orvosok megfogalmazták, hogy betegjog és betegjogi képviselő van, de orvosjogi képviselőre is szükség lenne. Kiszolgáltatottnak érzik magukat, nem tudják eldönteni, mikor mondhatnak nemet a páciensek követelőzésének, és milyen esetekben kell külön erőfeszítéseket tenniük a beteg kiszolgálásáért. A betegek tájékoztatásában és informálásában egyoldalúnak vélik a mostani gyakorlatot. Szerintük szinte csak a negatívumok kerülnek a híradásokba és azok is többnyire felerősítve, kisarkítva. A pozitívumokról, az eredményekről és a mindennapos sikeres erőfeszítésekről kevés szó esik. Az Interneten elérhető tájékoztatás megítélése alapvetően kettős – mondta el Lantos Zoltán, a GfK LHS Healthcare divízióvezetője. Egyrészről pozitív, hiszen sokféle információ érhető el a világhálón, és megvan annak is a lehetősége, hogy foglalkozzanak az ilyen jellegű a témákkal.

Ugyanakkor sok a félretájékoztatás is, a betegek olykor szilárd meggyőződéssel érkeznek a rendelőbe, ami nehézséget okoz az orvosok számára, amennyiben az téves megítélésen vagy öndiagnózison alapul. Az orvosok úgy érzik, csökkent a betegek bizalma , azt tapasztalják, hogy időnként leellenőrzik az általuk elmondottakat, más orvos vagy orvosok véleményét is kikérik, de az ismeretségi, hozzátartozói körből gyűjtött információkkal is kontrollálják őket.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek