Vissza kell fizetni, de mit is?
Szabályozás. Magyarországnak meg kell határoznia, hogy az MVM Zrt.-vel hosszú távú áramvásárlási megállapodást (htm) kötött erőműtársaságok a szerződésnek köszönhetően mekkora állami támogatást kaptak uniós csatlakozásunk, vagyis 2004 óta – döntött az Európai Bizottság. A támogatást az erőműtársaságoknak vissza kell fizetniük. A döntés ellen több magyarországi erőmű is fellebbezett a luxemburgi elsőfokú bíróságon. Kifogásaik részben jogi természetűek: a Brüsszel által felkért szakértők anélkül jelentették ki, hogy a htm-ek állami támogatást tartalmaznak, hogy ezeket kimutatták volna a konkrét szerződésekben, sőt, a hazai árampiaci adatokra is csak 2006-ig bezárólag voltak kíváncsiak – hangzott el az EnergiaInfó háttérbeszélgetésén. Persze önmagában az is támogatásnak minősülhet, hogy a szerződés garantálja a megtérülést, hiszen ekkor javulnak az erőműtársaság hitelfelvételi lehetőségei.
Ellenérv a brüsszeli határozat ellen az is, hogy az év végén érvényüket vesztő htm-ek nem tartalmaztak támogatást. Érdekes módon ellenérv ennek a fordítottja is: ha tartalmaztak volna, akkor viszont a vevők a szerződés szerinti vételárban tulajdonképpen a szerződéssel szerzett későbbi előnyt is megfizették volna. Nem piacot, hanem jövedelemtermelő képességet vettek, vagyis mintha 8 százalékos hozamú államkötvényhez jutottak volna. S származott-e hasznuk az erőműveknek abból, hogy áramukat az MVM biztosan átvette? Az átlagosnál olcsóbban termelőknek nyilván semmi, ám az átlagosnál rosszabb hatásfokkal működők valóban jól jártak.
„A csepeli erőmű semmilyen támogatáshoz nem jutott a htm-jén keresztül, ezt az is jól mutatja, hogy az MVM-mel kötött új, átlátható áramszállítási szerződése lényegében az év végén lejáróval azonos árat takar – mondta a Világgazdaságnak Briglovics Gábor, az Atel Csepeli Vállalatcsoport vezérigazgatója. Az új szerződés megkötésekor egyik fél sem törekedett pénzügyi pozíciója módosítására. A fő különbség a két megállapodás között az, hogy az újnak rövidebb a futamideje és kisebb árammenynyiség átvételére vonatkozik. A társaságnak megmarad 10 százaléknyi árama, erre majd az Atel Energia Kereskedő keres vevőt.
Könyvvizsgálói oldalról is aggályos Brüsszel elvárása. A szakértőknek majd egy „mi lett volna, ha” kiindulású számítással kell meghatározniuk, hogy mekkora nyereségük lett volna az erőműveknek 2004 óta, ha nem htm-eken keresztül adják el az áramot. Ám nem tudni, hogyan alakultak volna a fiktív helyzetben az árak, milyen kapacitások indultak, vagy zártak volna be, s általában véve is abszurd próbálkozás az alternatív múlt modellezése. „Ha felmerül az időben visszafelé modellezési feladat, kell valamilyen algoritmust keresni a kalkulációhoz” – válaszolt lapunknak Kiss Péter, a KPMG partnere. Ám célszerű az uniós és az állami akarat megfogalmazóit szembesíteni az elvárás abszurd voltával és megtudakolni, ők hogyan számolnának. BHL
