- Komolyan megfontolnám (az egyesülést) - mondta a General Motors vezérigazgatója, Rick Wagoner az amerikai szenátus bankügyi bizottságának meghallgatásán. Hozzátette: az év korábbi folyamán kezdett egyesülési tárgyalások azért akadtak meg, mert a General Motorsnak nem volt pénze az ügyletre. A Chrysler vezérigazgatója, Robert Nardelli azt mondta a meghallgatáson, hogy neki ugyan az állásába kerülne az egyesülés a General Motorsszal, de ha ez megmenti a Chryslert, akkor "nem bánnám". - Nem bízom az autógyárak vezetőiben - mondta a meghallgatáson Charles Schumer demokrata párti szenátor, majd így folytatta: - De nem hagyhatjuk, hogy az iparág elbukjon. Megfigyelők szerint a nagy amerikai autógyárak állami megmentését közvetlenül főleg adminisztratív akadályok hátráltatják, amelyek azonban a Bush-Obama váltás körüli politikai bizonytalanságra vezethetők vissza. Nincs, aki határozottan intézkedhetne például abban az ügyben, hogy vajon az amerikai kormány korábban meghirdetett, 700 milliárd dollár bankmentő intézkedéstervéből végszükség esetén lehetne-e juttatni bankvilágon kívüli cégeknek is. Ilyen szükségintézkedést kérve a szenátus és a képviselőház több vezetője levélben fordult George W. Bush elnökhöz, de választ még nem kaptak.
A maguk részéről törvényhozási lépést kezdeményeztek, annak átfutása azonban nem lesz gyors. A szenátus bankügyi bizottsága értesítést vár az amerikai szövetségi tartalékbankrendszertől (Fed) is, a hivatalos levélben azonban, előzetes értesülések szerint, egyelőre csak arról lesz szó, milyen nehéz jogszerű módon megfelelő fedezetet találni az esetleges szükséghitelezéshez az autógyáraknak.
A három legnagyobb amerikai autógyár közül kettő, a General Motors és a Chrysler már decemberben összeomolhat, írta korábban a The Wall Street Journal. A csőd fenyegette detroiti hármak - a GM és a Chrysler mellett a Ford - kedden nyújtották be Washingtonban a kongresszusnak átszervezési terveiket. A három vállalat összesen 34 milliárd dollár áthidaló szövetségi hitelt kér. A GM közölte: 4 milliárd dollár azonnali tőkeinjekcióra van szüksége ahhoz, hogy fizetőképes maradhasson az év végéig. Eddig nem lehetett tudni, hogy a GM helyzete ennyire drámai. A cég összesen 18 milliárd dolláros hitelre tart igényt. A Chrysler 7 milliárd dollárt kér, méghozzá december 31-ig. A vállalat további 6 milliárd dollárért folyamodik az energiatakarékos autófejlesztés folytatására.
A három gyár közül a viszonylag legjobb pénzügyi helyzetben levő Ford 9 milliárd dollár szövetségi hitelt kér, de jelezte, hogy egyelőre nem akarja felhasználni. Ezenkívül 5 milliárd dollárt igényel kis fogyasztású, környezetbarát autók fejlesztésére. Mindhárom cég ígéretet tett, hogy felgyorsítják a kisebb fogyasztású autók gyártását. A GM és a Ford azt is jelezte, hogy megválnak bizonyos márkáiktól. A három autógyártó eladásai novemberben nagyot zuhantak az egy évvel ezelőttihez képest: a GM forgalma 41 százalékkal, a Fordé 31-gyel, a Chrysleré 47-tel csökkent. Mint a The Washington Times megjegyezte, a három vállalaton a benzinár jelentős csökkenése sem segített. A USA Today arról írt, hogy a három vállalat vezérigazgatója ezúttal nem magánrepülőgéppel érkezett Washingtonba, és felajánlották, hogy évi 1 dolláros fizetéssel is beérik, ha hitelhez jutnak.
Ez azonban nem elég a szövetségi segítséghez, alaposan meg kell indokolniuk kérelmüket. A The Washington Times szerkesztőségi cikkében úgy foglalt állást, hogy a Nagy Hármak nem kaphatnak több szövetségi hitelt. A lap szerint a nagy szövetségi kölcsön modellje nem működik, ez bebizonyosodott már 1979-ben, a Chrysler esetében. Ehelyett arra van szükség, amire a Chrysler annak idején nem volt hajlandó: csődeljárás keretében gyökeres átszervezést kell végrehajtani a munkaszerződések újratárgyalásával.
