Érthetőbb koncepció kell

- Az ön által irányított társaság immár második alkalommal került be a legjobb öt munkahely közé a Világgazdaság–Hewitt felmérésében. Miért fontos ez a megmérettetés?
- Tudnunk kell, hogyan ítélik meg a céget a dolgozóink, és az is fontos számunkra, hogy mások mit gondolnak rólunk. A Hewitt felmérése azért is mértékadó, mert egy egységes szempontrendszer alapján értékeli a résztvevőket, függetlenül attól, hogy milyen iparágban működik a társaság, és hol van a székhelye. Első körben befelé, majd kifelé fontos az eredmény. Egy ilyen elismerés minden irányban meghatározó referencia. Dolgozóinkat jó érzéssel és elégedettséggel töltheti el. A hozzánk jelentkezők irányába pedig nagyon jó „ajánlólevél”.

- Viszonylag fiatalon vette át a csaknem háromszáz főt foglalkoztató társaság vezetését tavaly. Úgy gondolom, a kezdők lelkesedésénél többről van szó, amikor a cégről beszél…
- Elsősorban a felelősség miatt szeretem ezt a munkát. Ez számomra nem teher, hanem felemelő érzés. A másik, ami miatt jól érzem magam ebben a pozícióban, az előrelátás. Szellemi kaland az a folyamat, amelynek során megtervezzük, kitaláljuk a következő lépést. Mindezek mellett nagyon jó dolog tudni, hogy meghatározhatom az irányt, alakíthatom a cég kultúráját, és aktív részese lehetek annak, hogy a Novartis az adott portfóliójával miként szerepel a piacon.

- Egy multikulturális gyökerekkel rendelkező cég számára szerencsés, hogy magyar irányítással működik?
- Mindenképpen előnyös, hiszen a helyi viszonyok alapos ismerete nélkül még a legjobb külföldi vezető is csak nehezen boldogul, Magyarországon ugyanúgy, mint bárhol a világon. Persze az üzleti megoldások nagyjából mindenhol egyformák, és a helyi elvárásokat is meg lehet tanulni, de jóval könnyebb, ha ezeket valaki otthonról hozza.

- A rendszerváltozás után, 1991-ben a Novartis volt az első, amely Magyarországon orvoslátogatói hálózatot kezdett működtetni. Ön is részese volt az indulásnak. Milyen volt a fogadtatása ennek az új tevékenységnek?
- Az orvosok és az orvoslátogatók együtt alakították, formálták ezt a tevékenységet. Kezdetben nagy könnyebbséget jelentett, hogy az orvosok elsődleges információforrásaivá váltak az orvoslátogatók. Eleinte volt mód beszélgetésre, egymás megismerésére. Mostanában jó, ha nyolc-tíz percet tud szánni az orvos a cégek képviselőire, jóllehet fontos és máshonnan nem beszerezhető információk továbbadásáról van szó.

- Mennyire életszerű manapság az orvoslátogatói tevékenység szabályozása?
- A Novartis belső szabályozása bizonyos pontokon szigorúbb a központi előírásoknál, és tudom, hasonló önszabályozó mechanizmusok működnek a többi cégnél is. Más iparágakhoz viszonyítva a gyógyszeripar jóval tisztábban, átláthatóbban működik, ehhez képest a köztudatban mégis az egyik legkorruptabb szegmensként szerepel ez az iparág. Az orvostársadalmat a paraszolvencia miatt mindenki lefizethetőnek tartja, és ezzel hozzák öszefüggésbe a mi szakmánkat is. Ezek nagyon sarkos, sztereotíp nézőpontok, melyek megváltoztatása igen nehéz, hosszadalmas folyamat.

- Az Egészségbiztosítási Felügyelet mostantól fokozottan ellenőrzi a gyógyszergyártók tevékenységét, különös tekintettel az orvosok és a betegek megfelelő és törvényes tájékoztatására. Nem okoz ez gondot a cég napi gyakorlatában?
- Kontrollra szükség van. Ezt mindenki tudja és tudomásul veszi. A probléma jellemzően az ellenőrzés stílusával van.

- A Novartis számára kedvező vagy aggasztó az az európai uniós törekvés, hogy a vényköteles gyógyszereket a jövőben némileg szabadabban lehessen reklámozni?
- Nagyon fontos tudni: egy gyógyszer reklámozásának engedélye nem azonos azzal, hogy kommunikálhatunk a beteggel. Mi arra törekszünk, hogy minél közelebb kerüljünk az emberekhez. Az egyébként látható: az uniós tendenciáktól függetlenül a piac változásai nem a tömegeknek szóló reklámok készítése felé irányítja a cégeket, inkább egy-egy célcsoport számára kell hozzáférhetővé tenni az innovatív készítményekkel kapcsolatos tudnivalókat. Ez nem reklám, ez kommunikáció. Azzal viszont számolni kell, hogy a betegek egyre tudatosabbak, mind többen igénylik, hogy úgymond „beleszólhassanak” a saját terápiájukba. Ez pedig nem a reklámok függvénye.

- Miért fontos stratégiai szempont, hogy az innovatív üzletág mellett utángyártott készítményekkel is piacon legyenek?
- Jelenleg a portfólió 64 százalékát az innovatív készítmények, 19 százalékát pedig a generikusok teszik ki, ezekhez hozzáadódnak a vény nélküli szerek és az oltóanyagok. A piaci részesedésünk jelenleg 8,5, a vényköteles orvosságok terén 5,5 százalék. Fontos, hogy készenlétben álljon – lehetőleg a cégen belül – a generikus részleg, ha lejár egy-egy originális szer szabadalmi ideje. Ez a kontinuitás biztosítja, hogy a betegek a megszokott minőségű orvosságukhoz juthassanak, ráadásul olcsóbban.

- A két üzletág házon belül „keresztfinanszírozza” egymást?
- A generikus üzletág elsősorban társadalmi szempontból kiemelkedő jelentőségű. A generikus készítmények hozzájárulnak az innováció finanszírozásához, a lejárt szabadalmú termékek finanszírozási költségeinek csökkentésén keresztül. Szerencsés, hogy egy döntően innovatív cégnél működik generikus részleg is, hiszen ezek a gyártók képesek – az originálisnál megszokott – magas színvonalon előállítani utángyártott készítményeket.

- Több gyógyszergyártónál is úgy nyilatkoztak, őket a tavaly januárban hatályba lépett gyógyszer-gazdaságossági törvény megtanította a túlélésre, így számukra a globális válság nem okoz jelentősebb fennakadást. A Novartisnál is így vélekednek?
- Tény, hogy 2007 előtt – a piac nagyon dinamikusan, 14-17 százalékkal nőtt, az állam elköltött közel 400 milliárd forintot gyógyszertámogatásra, a gyógyszerbefogadás rendszerét aligha lehetett transzparensnek nevezni. Törvényszerű és elkerülhetetlen volt tehát jó néhány változtatás. A legnagyobb probléma, hogy bizonytalan koncepció mentén alakítják az egészségpolitikát. Valamennyi ágazati szereplőnek fontos volna, hogy végre egyértelmű legyen, hol vannak a súlypontok, mint ahogy az is lényeges, hogy az ágazatban összehangoltan hajtsák végre a különböző intézkedéseket. Jelenleg kizárólag financiális szempontok érvényesülnek a döntésekben, amelyeknek jól meghatározott és széles körben elfogadott egészségpolitikai koncepciót kell támogatniuk. Ha ezt az érintettek ismernék, talán könnyebben elfogadnák azokat a lépéseket, amelyeknek most nem ismerik az okát.

- Többen úgy vélik, az egészségügyi reform „vezéráldozata” a gyógyszeripar volt…
- Valóban, ez az a szektor, amelyet a legkönnyebb társadalmi és politikai konszenzussal megszorítani. A gyógyszeripar alapvetően nyereségorientált. Az egészség, a gyógyulás viszont alapvetően értékrendi kérdés, így az emberek többsége nem tartja fájónak a kellemetlen beavatkozásokat.

- A törvény kedvezőtlen hatásait önök is megérezték?
- Természetesen. A tavalyi esztendő drámai volt. Noha összességében „csak” 5 százalékkal csökkentek a bevételeink, ha az onkológiai készítményekkel öszszefüggő eredményekkel nem számolunk, a visszaesés legalább 15 százalékos volt.

- A válság hatásait a gyógyszerpiacon még nem lehet érezni. Hosszú távon a Novartisnál számítanak a kereslet visszaesésére?
- Kettős hatással kalkulálunk. A munkanélküliek számának ugrásszerű növekedése és a reáljövedelmek csökkenése várhatóan egyaránt érezteti a hatását a gyógyszerpiacon is. Az is bizonyos, hogy ha kisebb lesz a tb-kassza bevétele, szabályozói oldalon is számítani kell megszorító intézkedésekre. Összességében tehát kevesebb pénzzel gazdálkodhatunk a jövőben, és kisebb bevételre számíthatunk. Ugyanakkor az infláció lassulása miatt a válság csak később és lassan érezteti a hatásait. Úgy vélem, előbb szabályozási szinten lesznek kedvezőtlen változások, a kereslet visszaesése nem lesz azonnal mérhető.

- A gyógyszercégek válságstratégiájában kulcsszerepet kapnak a nagykereskedők, amelyek, bár árfelhajtó tényezők, de képesek időlegesen hitelezni a likviditási gondokkal küzdő intézményeknek. Önök sem tervezik a közvetlen szállítást a későbbiekben?
- A Novartis a későbbiekben is nagykereskedőkön keresztül látja el a kórházakat. Azt gondolom, csupán látszólagos piaci előnyökkel, de valós károkkal járna, ha kiiktatnánk a nagykereskedőt.

- A cég tagja a Svájci Kereskedelmi Kamarának, a SwissChamnek. Miért fontos ez a jelenlét?
- A Novartis nem engedheti meg magának, hogy ne legyen jelen a kamarában, és ott ne végezzen meghatározó munkát. Magától értetődő a szerepvállalásunk. A kamara kiváló fórum arra, hogy a Magyarországon működő svájci cégek találkozzanak egymással, megismerjék a másik eredményeit és problémáit. Egyes esetekben pedig mediátori szerepet is ellát a döntéshozók felé való kommunikálásban.

- Hogyan fogalmazható meg a Novartis működési filozófiája?
- Működésünknek kettős súlypontja van, amelyek szorosan összekapcsolódnak: a vásárló és az üzleti eredményesség. Csak akkor lehetünk eredményesek, ha megértjük az orvosok, a betegek, a finanszírozók döntéshozatali szempontjait, igényeit. Ehhez nyitottságra van szükség mind a piac irányába, mind a cégen belül a munkatársaink felé.

Nős, öt gyermek édesapja.

A családja a hobbija. Szívesen olvas, főként a kortárs magyar irodalmat és a latin írókat kedveli.

Nős, öt gyermek édesapja.

A családja a hobbija. Szívesen olvas, főként a kortárs magyar irodalmat és a latin írókat kedveli. Cég: Novartis Magyarországon 1997-ben alakult meg a Novartis Hungária Kft., a Ciba-Geigy-Biogal és a Sandoz Pharma egyesülésével. A cég közvetlen tulajdonosai: a svájci Novartis AG és a Novartis Pharma AG.

A társaság piaci részesedése jelenleg 8,5 százalék. Portfóliójuk 64 százalékát az innovatív, 19 százalékát a generikus szerek alkotják. A nettó árbevételük 2006-ban 35 813 millió forint volt, tavaly 34 044 millió. -->