Összecsapnak a cseh plázák

A cseh kiskereskedelmi ingatlanpiacon is beköszöntött a válság, Prága egyes kerületeiben már gondjaik vannak a bevásárlóközpontok bérbeadóinak. A krízis ugyanakkor csak az egyik ok, a másik az, hogy az elmúlt egy-két évben nem állt le a fejlesztési hullám, s a kínálat jelentősen meghaladja a keresletet.

Az idén 220 ezer négyzetméternyi területet terveznek átadni Csehországban, így az ezer főre jutó eladóterület 190 négyzetméterre növekszik. Ennél több egy év alatt csupán 1999-ben érkezett a piacra. Ám még ezzel az idei jó mutatóval is csak megközelítik az EU 27 tagállamának átlagát. Akkor ugorhat az átlag fölé a mutató, ha jövőre valóban átadják a tervezett 230 ezer négyzetméternyi kiskereskedelmi területet.

Szakértők szerint a következő egy-két évben nem csökken számottevően a fejlesztői hajlandóság, inkább a piac szerkezete változik meg. Például azzal, hogy növekszik a kisebb települések részaránya, illetve más kereskedelmi formátumok (strip mallok vagy kereskedelmi parkok) is megjelennek. Lesznek területileg bővülő hagyományos bevásárlóközpontok, valamint részben vagy egészben funkciót váltók.

Igazából azok a központok aggódhatnak, amelyeket tömegközlekedéssel nehezebben lehet megközelíteni, és jobbára a városok szélén találhatók. Elemzők rámutatnak: lehet, hogy az ezer főre jutó kiskereskedelmi területet tekintve még le van maradva az ország, de ha a területet a vásárlóerőhöz és a GDP-hez viszonyítjuk, akkor látszik, hogy Csehország már Belgium, Németország vagy Svájc előtt jár – mondta a Czech Business Weeklynek Filip Endal, a Deloitte Touche Tomatsu tanácsadó cég szakértője. Ez a kettősség más térségbeli országra is jellemző lehet a kesőbbiekben. Az viszont az egész régióra igaz, hogy tovább nő majd a kínálat. A CBRE friss előrejelzése szerint 2010-ig 50 százalékot ér el az állománybővülés. A fejlődés eredményeként akkorra majdnem minden városban lesz bevásárlóközpont, és számos településen a mainál jelentősen nagyobb lesz a plázakínálat.

A bevásárlóközpontok terjeszkedését a régióban az erős gazdasági növekedés serkentette az elmúlt években. Az életszínvonal emelkedésével együtt járó növekvő fogyasztás volt a bővülés alapja. Jos Tromp, a CBRE közép- és kelet-európai kutatási vezetője szerint a térség sem menekülhet a világgazdasági változások növekvő nyomása elől, de ezeket a hosszú távú strukturális változások összefüggésében kell vizsgálni. A világgazdasági bizonytalanságok kihívások elé állítják a régiót, de Közép- és Kelet-Európa gazdasági növekedése, amely erősebb az EU nyugat-európai országaiénál, várhatóan folytatódik – vélte a szakértő.

A legkisebb egy főre jutó bevásárlóközpont-állományt felmutató Bulgária, Horvátország, Románia és Szlovákia esetében a következő évek gyors növekedést hozhatnak. Ennek következtében – Ukrajna és Szerbia kivételével – 2010-re jelentősen több bevásárlóközpont lesz a régióban, egyenletesebb eloszlással. E centrumok gyarapodása komoly hatást gyakorol majd a kiskereskedőkre, fejlesztőkre és befektetőkre, ez felveti a piac telítettségének a kérdését is. Már ma is erős verseny figyelhető meg a bevásárlóközpontok között, és ez a legtöbb piacon még intenzívebbé válik a jövőben, különösen Bulgáriában és kisebb mértékben Romániában.

A régióban történő változásokat figyelembe véve a piacra lépésen vagy terjeszkedésen gondolkodó kiskereskedőknek, fejlesztőknek és befektetőknek számos tényezőt kell szem előtt tartaniuk: ilyen például a központnak kiszemelt helyszín, az ingatlanpiac és a gazdasági tényezők átfogó ismerete, a bevásárlóközpont minősége és a változó fogyasztói szokásokból eredő lehetőségek felmérése.

„A régió kiskereskedelmi piaca a továbbiakban is lehetőségekkel teli szektor marad mind a kereskedők, mind a fejlesztők, mind a befektetők számára. Még ha a rövid távú gazdasági hangulat változik is, Közép- és Kelet-Európa biztos hosszú távú befektetési lehetőségeket kínál. A térség kiskereskedelmi piaca iránt elkötelezett befektetők továbbra is profitálnak abból, ha a régióban maradnak” – vonta le a következtetést Tromp.