Európa csak nézi: ömlik ki a földből az olaj és a gáz Oroszországban, sorra bukkannak rá az új lelőhelyekre – Putyintól csak kérni kell
Európa egyre inkább az ellátási problémákra figyel, miközben Oroszországban újabb és újabb olaj- és gázkészleteket tárnak fel, jelentős mennyiségekkel bővítve a kitermelhető tartalékokat. A 2025-ös adatok szerint a feltárt földgázkészletek 670 milliárd köbméterrel, az olaj- és kondenzátumkészletek pedig 640 millió tonnával nőttek, ami azt jelzi, hogy az orosz energiaszektor továbbra is képes pótolni – sőt meghaladni – a kitermelést.
A növekedés jelentős része a Gazprom kulcsmezőihez köthető. A Barents-tengeren található Ledovoje mezőn 143,7 milliárd köbméterrel, a Tambei mezőn 78,7 milliárd köbméterrel, míg a jakutföldi Szoboloh–Nedzselinszkoje lelőhelyen 60,6 milliárd köbméterrel nőtt a készlet. Ezek a számok megerősítik, hogy az orosz stratégia egyre inkább az északi-sarkvidéki és keleti régiókra épül.
Nemcsak az állami szereplők, hanem a független cégek is növelték a készleteiket. A Novatek több mezőn is jelentős bővülést ért el, míg más szereplők – például a Kinszko–Csaszelszkoje projekt – szintén számottevő tartalékokat tártak fel. Ez azt mutatja, hogy
az orosz energiaszektor több lábon áll, és nem kizárólag az állami óriásokra épít.
Az olajszegmensben főként már működő, úgynevezett érett mezőkön nőtt a készlet. A Jamal térségében található Karaszjevszkoje mezők több mint 50 millió tonnával bővültek, míg a Rosznyefty által is használt Prirazlomnoje mezőn 25 millió tonnás növekedést mértek. Ez arra utal, hogy még a régóta kitermelt területekben is maradt számottevő potenciál.
A geológiai kutatások eredményeként 2025-ben összesen 41 új szénhidrogén-lelőhelyet fedeztek fel Oroszországban. A legnagyobbak közé tartozik a Tolavejszkoje mező több mint 54 milliárd köbméter gázzal, valamint a Mezennyinszkoje és a Kontrorovicsról elnevezett lelőhelyek. A feltárások földrajzilag is széles körűek: Szibériától a Távol-Keleten át egészen az Északi-sarkvidékig terjednek.
A számok mögött azonban fontos korlátok is vannak. A készletek bővülése nem jelenti automatikusan, hogy ezek gazdaságosan kitermelhetők. Az orosz szakmai értékelések szerint
- a kitermelés jelenleg a legjövedelmezőbb mezőkre koncentrál,
- miközben az újonnan feltárt készletek egy része csak magasabb árak mellett válhat valóban hasznosíthatóvá.
Ez a kettősség határozza meg az orosz energiaszektor jelenlegi helyzetét: miközben papíron folyamatosan nőnek a készletek, és új mezők kerülnek elő, a tényleges kitermelés fenntartása egyre inkább függ az áraktól, a technológiától és a beruházási környezettől. Európa szempontjából mindez azt jelenti, hogy az orosz energiaforrások továbbra is bőségesen rendelkezésre állnak – a kérdés inkább az, hogy politikai és piaci alapon ki és milyen feltételekkel fér hozzájuk.
A magyar választás után három nappal Ursula von der Leyenék ledobják az atomot
„Április 15-én Brüsszel ki fogja, ki akarja tiltani az orosz olajat a kontinensről, tehát gyakorlatilag már április közepétől ezerforintos lehet a benzinár Magyarországon, amely öngyilkos kezdeményezést egyedül mi állíthatjuk meg” – mondta korábban a külügyminiszter. Szijjártó Péter hozzátette:
ha a jelenlegi országvezetés marad, akkor meg fogják akadályozni, hogy az Európai Unió kitiltsa az orosz olajat Európából, és megtiltsák a védett benzinár fenntartását.
Megjegyezte, a kormány mindenkit biztosít arról, hogy a rezsicsökkentésért és a védett benzinárért is harcolni fognak.
A miniszter úgy fogalmazott, bár nagyszombat délután kevésbé kellene politikával foglalkozni, Európában sajnos nem normális a helyzet. Úgy folytatta: az iráni háború és az elhibázott brüsszeli energiapolitika miatt egy drámai energiaválság előtt áll a kontinens.
