Ezt senki se hitte volna: Németország átáll a totális fegyvergyártásra, az autóipar már tankokhoz gyárt alkatrészt – nincs más esélyük
A német ipar figyelme újfent a fegyvergyártás felé irányul, ugyanis a hagyományos ágazatokban visszaesett a kereslet, a gyárak kapacitásai pedig kihasználatlanok maradtak. A Német Ipari és Kereskedelmi Kamara friss felmérése szerint ma már minden hatodik ipari vállalat kapcsolódik a védelmi iparhoz, miközben a cégek közel harmada ebben lát új és könnyebb növekedési lehetőséget.
A fegyvergyártás maradt az egyetlen járható út
Ez a változás leginkább a járműiparban érzékelhető, mely évtizedeken át a német gazdaság egyik alappillére volt. Ebben az ágazatban már több mint minden harmadik vállalat dolgozik közvetlenül vagy közvetve a hadiiparnak. Az autóipari visszaesés – a gyengülő kereslet, az elektromos átállás költségei és a nemzetközi verseny erősödése – miatt felszabaduló kapacitások egy része most katonai projektekbe áramlik át. Ez azt jelenti, hogy
a korábban civil célra optimalizált gyártási és fejlesztési rendszerek egyre inkább kettős felhasználásúvá válnak.
A folyamat már kézzelfoghatóan megjelent az ipari átalakulásban is. Görlitzben egy korábbi vasúti üzemet alakítanak át harckocsialkatrészek gyártására, ami jól mutatja, hogy a meglévő infrastruktúrát gyorsan át lehet irányítani a védelmi szektor felé. Eközben a beszállítói láncok is átrendeződnek: a ZF például a Rolls-Royce Power Systems-szel közösen fejleszt meghajtórendszert a jövőbeli német–francia harckocsihoz. Ez a fajta együttműködés azt jelzi, hogy a hadiipar nem különálló sziget, hanem egyre mélyebben integrálódik a teljes ipari ökoszisztémába.
A legtöbben csak beszállnak, nem tisztán hadiipari cégek
Fontos ugyanakkor, hogy a fegyvergyártás súlya nem csak a közvetlen termelésben mérhető. A vállalatok mindössze 2,5 százaléka gyárt ténylegesen fegyvereket, viszont további 14,5 százalék már beszállítóként van jelen a szektorban. Ide tartoznak azok a cégek, melyek alkatrészeket, technológiát vagy olyan termékeket fejlesztenek, melyek civil és katonai célra egyaránt használhatók. Ez a kettős felhasználás teszi lehetővé, hogy a hadiipar hatása jóval szélesebb körben érvényesüljön, mint amit a hagyományos értelemben vett fegyvergyártás mutat.
A trend ráadásul gyorsul. A felmérés szerint
a vállalatok több mint 12 százaléka tervezi, hogy belép a védelmi iparba.
Ez azt jelzi, hogy a jelenlegi folyamat egy mélyebb szerkezeti átalakulás kezdete lehet. A cégek hosszabb távra terveznek, és a hadiipart olyan piacnak tekintik, ahol kiszámíthatóbb a kereslet, mint a ciklikusan ingadozó civil szektorokban.
A fegyvergyártás így sok vállalat számára új stabil bevételi forrássá válik. A védelmi megrendelések jellemzően hosszabb távúak, állami finanszírozásúak és kevésbé érzékenyek a gazdasági ciklusokra, ami különösen vonzó egy válságos ipari környezetben. Ez részben ellensúlyozza a hagyományos ágazatok visszaesését, és segít fenntartani a termelést és a foglalkoztatást.
A hadiipar önmagában nem lesz elég
Ugyanakkor a hadiipar térnyerése nem jelent teljes megoldást a német ipar problémáira. A védelmi szektor mérete még így sem elég nagy ahhoz, hogy felszívja a kieső keresletet az autóiparban vagy a gépipar más területein. Emellett a belépés sem minden vállalat számára egyszerű: a katonai szabványok, a szabályozási környezet és a hosszú fejlesztési ciklusok jelentős belépési korlátot jelentenek.
A regionális különbségek is meghatározók. A hadiiparhoz kapcsolódó vállalatok elsősorban Dél-Németországban koncentrálódnak, ahol a beszállítói hálózatok és a technológiai háttér erősebb.
A keleti tartományok ezzel szemben kevésbé tudnak bekapcsolódni, ami tovább mélyítheti az országon belüli gazdasági eltéréseket.
A német ipar átrendeződése tehát egyértelműen látható: a fegyvergyártás már nem marginális terület, hanem egyre fontosabb szerepet játszik a gazdaságban. A kérdés az, hogy ez az irány tartós marad-e, vagy csak addig tart, amíg a hagyományos ipari ágazatok nem találnak új növekedési pályát. Jelenleg azonban a számok azt mutatják, hogy a hadiipar lett az a terület, ahol a német vállalatok rövid távon biztos bevételt és kihasználható kapacitásokat találnak.
Rendkívüli háborús szabályozást vezettek be Németországban
Január 1. óta minden 17 és 45 év közötti férfinak engedélyt kell kérnie a Bundeswehrtől, ha három hónapnál hosszabb időre elhagyná Németországot. Az új szabályozás már nemcsak rendkívüli helyzetekben érvényes, hanem békeidőben is, és egy átfogó katonai reform részeként lépett hatályba. A cél egy naprakész katonai nyilvántartás kialakítása, hogy szükség esetén pontosan látható legyen, ki tartózkodik külföldön.
Bár az engedélyeket elvileg meg kell adni, a kérelmezés kötelező, és a szabály megszegésének következményei egyelőre nem tisztázottak.
A kormány ezzel párhuzamosan jelentősen növelné a hadsereg létszámát, és kérdőívekkel méri fel a fiatalok szolgálati hajlandóságát. A rendszer bevezetése fokozatos lesz, de jelenleg még sok a bizonytalanság a gyakorlati működésével kapcsolatban.
