Stagnál a hazai reklámpiac

Az idén alig, jövőre pedig egyáltalán nem bővül a hazai reklámpiac – prognosztizálják a lapunk által megkérdezett szakértők. A hirdetési szegmens az elmúlt években a GDP-nél jóval gyorsabb ütemben, nagyjából évi 6 százalékkal nőtt, és a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) becslésén alapuló adatok szerint tavaly elérte a 187 milliárd forintot. „Az idén azonban a nyomtatott sajtó és a televíziók örülhetnek, ha tartani tudják a 2007-es szintet” – állítja Skriba Judit, az MRSZ elnökségi tagja. A tévék a szövetség becslése alapján így ebben az esztendőben is nagyjából 75 milliárd forintot tehetnek zsebre a reklámpiacon, a nyomtatott sajtó pedig valamivel kevesebb mint 68 milliárdot. Az internet lényegesen jobb helyzetben van; a lapunknak nemrég nyilatkozó Novák Péter, az MRSZ alelnöke úgy véli, akár 35 százalékkal is növekedhet az idén az interaktív médiumok reklámbevétele, és jövőre is százalékosan két számjegyű bővülésre számíthat a szegmens. A köztéri reklámpiac szereplői sincsenek elkeseredve. Például az Epamedia szerint még a válságtól leginkább érintett ágazatok – így az autógyártás és a pénzügyi szolgáltató szektor – sem valószínű, hogy a közterületi médiabüdzsé megvágásával reagálnának a gazdasági krízisre.

Bár az internetes és a közterületi piac szereplői a jövő évet illetően is optimisták, a reklámszegmens egészét tekintve a szakemberek nem számítanak sok jóra. „A recessziós aggodalmak miatt visszafogják költéseiket a cégek” – mondja Nagy Bálint, az MRSZ elnöke. A kisebb marketingbüdzsét pedig az eddiginél koncentráltabban, az ügyfeleket pontosabban megcélzó médiumoknál költik majd el a hirdetők. Emiatt a krízis nyertese a médián belül Nagy Bálint szerint is az internet és a közterület lehet. Szintén stagnálást és átstrukturálódást vár a jövő évre a reklámpiacon Simon Zsolt, a Mediaedge:cia ügyvezető igazgatója, a Magyar Kommunikációs Ügynökségek Szövetségének az elnöke. A szakember azonban összességében véve nem látja tragikusnak a helyzetet. „A Mediaedge:cia nemzetközi szinten elemezte az elmúlt száz év pénzügyi válságainak hatásait, és egyértelműen megállapította, hogy a kommunikációra nem volt nagy hatással a recesszió” – mondta. A fogyasztás csökkenése viszont nagyon is hat a hirdetési piacra. Mondok Árpád, az MC Media Company ügyvezető igazgatója úgy véli, a reklámszegmens egyfajta gazdasági barométerként működik. Emlékeztetett a Bokros-csomag hatására, amely csaknem 10 százaléknyi jövedelmet vont el a lakosságtól, és ez azt eredményezte, hogy megállt a piac növekedése.

Jobban járhatnak azok a cégek, amelyek a hagyományos eszközök helyett a kreatívabb, újszerűbb kommunikációs megoldások mellett döntenek majd – tanácsolja Nagy Bálint. Arról azonban, hogy a kommunikációs piaci kutatások szerepe megnő-e, megoszlik a szakma véleménye. Felértékelődhet a meglévő adatok modellszerű vizsgálatának és a fogyasztói viselkedés megfigyelésének a kombinációjából létrejövő előrejelző rendszerek szerepe – állítja például Mondok Árpád. Nagy Bálint szerint azonban a válság következtében már nem erősödik a kutatások értéke, mivel az utóbbi években eljutott odáig a kommunikációs szakma, hogy már mindenki mániákusan mért mindent. „Ami számokkal alátámasztható, azt elfogadták valóságnak, ami nem, az humbug” – magyarázza a kutatásokhoz való hozzáállást Nagy Bálint, aki szerint fontosak ugyan az adatok, de hiba, hogy ezek mellett a józan ész, a megérzések háttérbe szorultak. VG

A legnagyobb mértékű visszaesés Észak-Amerikában várható, ahol 5,7-del csökken majd a reklámpiac, Nyugat-Európában egyszázalékos hanyatlást vár az ügynökség.

Kelet-Közép-Európában a korábban várt 12,7-es bővülést 1,5 százalékosra módosította a Zenith egyebek között a magyar, az ukrán és a török gazdaság nehézségei miatt, Ázsiában és a Csendes-óceán térségében pedig 5,2-ről 3,2 százalékosra csökkentette növekedési prognózisát a cég.

A legnagyobb mértékű visszaesés Észak-Amerikában várható, ahol 5,7-del csökken majd a reklámpiac, Nyugat-Európában egyszázalékos hanyatlást vár az ügynökség.

Kelet-Közép-Európában a korábban várt 12,7-es bővülést 1,5 százalékosra módosította a Zenith egyebek között a magyar, az ukrán és a török gazdaság nehézségei miatt, Ázsiában és a Csendes-óceán térségében pedig 5,2-ről 3,2 százalékosra csökkentette növekedési prognózisát a cég.-->