Több mint négyéves csúcson az államadósság
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfőn közzétett előzetes adatai szerint az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága 2026 első negyedévének végén 69 012 milliárd forintot tett ki, ami a GDP 77,9 százalékának felel meg. Ez 3,3 százalékpontos emelkedés a 2025 végi 74,6 százalékos szinthez képest. Utoljára 2021 harmadik negyedévében (a koronavírus-járvány okozta gazdasági mentőcsomagok és az intenzív állami kiköltekezés időszakában) állt ennél magasabban a mutató. Akkor a ráta átlépte a 78 százalékot is

Nőtt a finanszírozási igény a jegybank szerint
Az MNB adataiból kitűnik, hogy az államháztartás nettó finanszírozási igénye az elmúlt egy évben – a 2026 márciusával záruló időszakban – 4964 milliárd forint volt, ami a GDP 5,6 százalékának felel meg. Csak az első negyedévben 2130 milliárd forintos finanszírozási igény keletkezett, ami a negyedéves GDP 10,9 százalékát tette ki.
Az adósság szerkezetében is történt elmozdulás: a devizában fennálló bruttó államadósság aránya a GDP-hez viszonyítva 24,0 százalékról 25,7 százalékra emelkedett, ami a külső finanszírozás súlyának növekedését jelzi.
Az államháztartás egyes alrendszerei eltérő képet mutattak. A központi kormányzat nettó finanszírozási igénye 2452 milliárd forint volt, miközben a helyi önkormányzatok 291 milliárd forintos, a társadalombiztosítási alapok pedig 32 milliárd forintos finanszírozási többletet értek el.
A pénzügyi mérleg alapján az államháztartás nem konszolidált pénzügyi eszközeinek állománya a GDP 34,6 százalékát, kötelezettségei pedig a GDP 90,9 százalékát tették ki 2026 márciusának végén. Ennek alapján a nettó pénzügyi adósság a GDP mintegy 56,3 százalékára tehető. A friss adatok azt mutatják, hogy az év elején jellemzően megugró finanszírozási igény idén is érdemben növelte az adósságrátát, miközben a devizaarány emelkedése további kockázati tényezőként jelenik meg.
Hitelminősítő-cunami zúdul Magyarországra – mindenkinél kétszer vizsgázik hazánk, mutatjuk a menetrendet
A jövő héten kezdődik a magyar államadós-osztályzatok idei hitelminősítői vizsgálatsorozata. A három piacvezető nemzetközi hitelminősítő a kialakult gyakorlatnak megfelelően 2026-ban is összesen hatszor – egyenként két-két alkalommal – veszi napirendre a magyar szuverén besorolásokat. Bővebben>>>


