Befagyott a kikötői konténerforgalmi verseny, az élbolyt nem tudják befogni feltörekvő városok
2024-ben világszerte 743 millió TEU-nyi árut kezeltek a kikötők, és ennek több mint fele mindössze húsz kikötőn haladt át – írja az Origo iparági kimutatások alapján. Kína egymaga a globális konténerforgalom több mint 40 százalékát adja, ami jól mutatja az ország meghatározó szerepét a nemzetközi gyártási és exportláncokban. A világ hat legforgalmasabb kikötője közül öt kínai, az első helyen Sanghaj áll.
Kína uralja a kikötői rangsort
A sanghaji kikötő 2024-ben több mint 51,5 millió TEU forgalmat bonyolított le, ezzel toronymagasan a világ legforgalmasabb kikötője lett. A második helyen álló Szingapúr ugyanebben az évben több mint tízmillió TEU-val kevesebbet kezelt.
Az alábbi táblázat a világ húsz legnagyobb konténerkikötőjét és azok 2024-es árumozgatási adatait mutatja be:
| Helyezés | Kikötő | Ország | TEU (millió) |
|---|---|---|---|
| 1. | Sanghaj | Kína | 51,5 |
| 2. | Szingapúr | Szingapúr | 41,1 |
| 3. | Ningpo-Csousan | Kína | 39,3 |
| 4. | Sencsen | Kína | 33,4 |
| 5. | Csingtao | Kína | 30,9 |
| 6. | Kuangcsou (Kanton) | Kína | 26,1 |
| 7. | Puszan | Dél-Korea | 24,4 |
| 8. | Tiencsin | Kína | 23,3 |
| 9. | Dzsabal Ali (Dubaj) | Egyesült Arab Emírségek | 15,5 |
| 10. | Port Klang | Malajzia | 14,6 |
| 11. | Rotterdam | Hollandia | 13,8 |
| 12. | Hongkong | Kína | 13,7 |
| 13. | Antwerpen-Brugge | Belgium | 13,5 |
| 14. | Hsziamen | Kína | 12,3 |
| 15. | Tanjung Pelepas | Malajzia | 12,3 |
| 16. | Los Angeles | Egyesült Államok | 10,3 |
| 17. | Tanger Med | Marokkó | 10,2 |
| 18. | Tajcang (Szucsou) | Kína | 9,7 |
| 19. | Long Beach | Egyesült Államok | 9,6 |
| 20. | Laem Chabang | Thaiföld | 9,6 |
Kína fölénye nem csupán Sanghaj esetében érzékelhető. Ningpo-Csousan 39,3 millió, Sencsen 33,4 millió, Csingtao 30,9 millió, míg Kuangcsou 26,1 millió TEU forgalmat ért el – ezek az értékek Szingapúrt leszámítva minden más nem kínai kikötőt megelőznek.
A kínai kikötők mai jelentősége nemcsak az ország gazdasági felemelkedéséből fakad, hanem történelmi gyökerei is vannak. 1757 és 1842 között például Kuangcsou – akkori nevén Kanton – volt az egyetlen kikötő, ahol a nyugati kereskedők hivatalosan üzletelhettek Kínával.
S noha a lista élén főként kínai kikötők szerepelnek, Ázsia más országai is fontos szerepet töltenek be a globális hajózásban. A világ legforgalmasabb kikötőinek mintegy háromnegyede a kontinensen található, köztük Szingapúr, Puszan (24,4 millió TEU) és Port Klang (14,6 millió TEU).
Több jelentős kikötő stratégiai tengeri útvonalak közelében helyezkedik el. Szingapúr és Port Klang például a Malaka-szoros mellett fekszik, amely a világ egyik legforgalmasabb hajózási útvonala: a globális árukereskedelem hozzávetőleg 25-30 százaléka halad át rajta.
A Közel-Keleten Dubaj Dzsabal Ali kikötője számít a legnagyobb forgalmúnak Kelet-Ázsián kívül 15,5 millió TEU-s árumozgatással. A Perzsa-öböl térségében található létesítmény a világ legnagyobb mesterséges kikötője, üzemeltetője pedig az emírségekbeli logisztikai óriás, a DP World.
Európa és az Egyesült Államok lemaradásban
Az európai és amerikai kikötők továbbra is meghatározó kereskedelmi csomópontok, azonban forgalmuk ma már jóval elmarad az ázsiai óriáskikötőkétől. Európában Rotterdam vezet 13,8 millió TEU-val, közvetlenül mögötte Antwerpen-Brugge áll 13,5 millióval.
Az Egyesült Államok két legforgalmasabb kikötője Kalifornia nyugati partvidékén található:
- a Los Angeles-i kikötő – amelyet gyakran Amerika kikötőjeként emlegetnek – 10,3 millió TEU-s forgalommal a 16. helyet foglalja el a világranglistán;
- a szomszédos Long Beach kikötője 9,6 millió TEU-val a 19. helyre került.
Érdekesség, hogy Afrikából csupán egyetlen kikötő, a marokkói Tanger Med jutott be a top húszba 10,2 millió TEU-val. Közép- és Dél-Amerika egyetlen kikötője sem szerepel a listán.
További részletek az Origo cikkében olvashatók.
