Sok érintett csak véletlenül, az interneten bukkant rá, hogy ingatlana szerepel a felügyelőségek listáján. A hatósági eljárás értelmében ezeket a lakóházakat, üdülőket, erdőket és mezőgazdasági területeket árvízveszélyes területté nyilvánítanák, és ezt a földhivatali ingatlan-nyilvántartásba be is jegyeznék. A tulajdonosokat a hatóság "az eljárásban érintett nagyszámú ügyfélre tekintettel" levélben nem, csak a polgármesteri hivatalokban kifüggesztett közleményben értesítette – írja a Népszabadság.
- Az elmúlt évtized rendkívüli árvizei ismételten ráirányították a figyelmet, hogy az ott lakók egy része, de néha még az illetékes önkormányzatok sem rendelkeznek teljes körű információkkal az árvíz által veszélyeztetett területek elhelyezkedéséről - mondja Láng István, a környezetvédelmi tárca főosztályvezetője, aki szerint az önkormányzatokra gyakran akkora nyomás nehezedik, hogy - noha most is tilos hullámtérben építkezni - mégis kiadják rá az építési engedélyt. - Közös érdekünk, hogy ne építsék be házakkal az árvíz útját, hiszen így nehezebben vonul le az árhullám.
Annak, aki árterületen vesz ingatlant, tisztában kell lennie vele, hogy árvízkárra nem kötnek vele biztosítást, és nem az adófizetőknek kellene finanszírozniuk az ártéren építkezők árvíz utáni kárpótlását sem - mondja a főosztályvezető.
A nagyvízi medret az 1956-os jeges árvíz szintje vagy statisztikák alapján jelölte ki a hatóság. Emiatt fordulhatott elő, hogy több településen olyan utcák is rákerültek a nagymeder-térképre, amelyeket az elmúlt évtizedekben soha nem öntött el a víz.
